Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa

Absztraktok 2016/2

Kustár György:
A ki nem mondható margójára
A Bultmann-iskola, különösen Ernst Fuchs szeretetfelfogása

Újraindulását követően a történeti Jézus-kutatás megpróbálta azt a bultmanni örökséget átformálni, mely kitiltotta a vizsgálatból a történeti Jézust, és nem engedte, hogy Jézus életének tettei a kérügmatikus üzenet részeivé válhassanak. Sajnos, ahogyan ez a tanulmány is szemlélteti, ez nem járt sikerrel. A Bultmanntanítványok közül Ernst Fuchs kísérlete bizonyult a legmerészebbnek és kecsegtetett a legnagyobb sikerrel. Mert míg Bultmann szerint a történeti esemény önmagában nem, pusztán a hívő megértés révén válik kérügmává, Fuchs szerint Jézus történeti tettei maguk is „kérügmatikus események”, azaz olyan tettek, melyek önmagukban is üdv-üzenetként funkcionálnak. Fuchs azonban hiába szűkíti a történeti esemény és a
kérügmatikus szándék közti rést, elemzései végén az üzenet magába olvasztja a történetit, és a szöveg mozgásává alakítja a történelem dinamikáját. Jézus „üdvtetteinek” elemzése így a Jézus tetteit magába záró szöveg elemzésévé válik, a történeti Jézus hatalma pedig a szövegesemény (Sprachereignis) hatékonyságává.

Die Theologie Bultmanns verbannte den historischen Jesus aus dem Kerygma, und schloss die Möglichkeit aus, Jesus könne als historischer Gestalt eine konstruktive Rolle in der kerygmatischen Botschaft spielen. Die historische Jesus-Forschung versuchte nach ihrem Neuanfang das Erbe Bultmanns umzuprägen. Diese Studie zeigt, dass die Bultmann-Schüler scheiterten in ihrem Versuchen wieder Raum für Jesus im Kerygma zu finden. Unter den Bultmann-Schülern, die Ansichten von Ernst Fuchs könnten die Potenz des aus dieser Aporie heraus leitenden Herausbrechens haben, als er die historischen Taten Jesu als solche „kerygmatischen Ereignissen“ betrachtete, die Heilssinn beinhalteten. Unglücklicherweise gelang aber Fuchs die Überbrückung von der zwischen der historischen Taten und des kerygmatischen Intention klaffenden Kluft nicht. Letzten Endes wandelt sich die Analyse von den Taten Jesu in die Ausdeutung des Textes um, und die Macht des historischen Jesus bloß zur Wirksamkeit des Sprachereignisses wurde.


Kovács Ábrahám:
Evolúció, evangelikalizmus és liberális teológia
Henry Drummond „Természeti törvény a szellemi világban” című könyvének hazai protestáns fogadtatása

A tizenkilencedik századi keresztyénséget nemcsak a filozófia és a nem ortodox teológia különböző irányzatai, mint például a deizmus vagy teizmus illették kritikával, hanem a természettudományok is. A Darwin által felvetett kérdések emberek millióit rengették meg hitükben. Hatására nagyon sok tudós, gondolkodó, teológus – akár liberálisok, akár a hagyományos teológia hívei – különböző utakon és módokon kerestek választ arra, miként is védhetik meg a keresztyénség alapvetőnek tartott tanításait úgy, hogy eközben a természettudomány eredményeit is elismerik. A sok megoldás közül egyik volt a hagyományos teológiát valló Henry Drummond munkája, amelyet a „A természeti törvény a szellemi világban” című könyvében fejtett ki. Ez rendkívüli népszerűségre tett szert Angliában, Skóciában és Amerikában. Úgy tűnt, hogy ő megtalálta a megoldást a természettudomány és teológia összebékítésére, és emiatt az ő munkáit a hazai protestáns evangéliumi kegyesség jeles teológusai, mint Csizmadia Lajos pápai és Szabó Aladár budapesti professzorok, tudatosan terjesztették. A liberális teológusok, mint például Szeremley Barna viszont komoly kritikával illették Drummond elképzeléseit. E jelen teológiatörténeti tanulmány a fenti kérdéskör recepciótörténetét kívánja kontextusba helyezve bemutatni és elemezni.

Christianity in the nineteenth century was criticised not only by philosophy and various views of nonorthodox theology like deism or theism but also by natural sciences. The issues raised by Darwin shook the traditional faith of millions of people. Owing to his impact many scientists, thinkers, theologians either liberals or followers of traditional theology sought to give answer in various ways and methods in order to find out how they could defend the reckoned basic teachings of Christianity while acknowledging the result of natural sciences. Out of the many attempts Henry Drummond’s work entitled Natural Law in the Spiritual World became a very popular book in England, Scotland and the USA. It looked as if he had found a way to reconcile natural sciences and the traditional tenets of theology. Therefore his works, especially the aforementioned one, was translated on purpose, circulated and promoted by such prominent figures of Hungarian Evangelicalism like professors Lajos Csizmadia of Pápa and Aladár Szabó of Budapest. On the other hand liberal theologians such as Barna Szeremley offered a severe and penetrating critique of Drummond’s view. This study of historical theology wishes to present and analyse the debate stirred by Drummond’s book that took place between liberal and evangelicals in Hungary.


Kocsev Miklós:
A hallgatóság mint a felkészülést befolyásoló tényező

Az istentisztelet református értelmezésünk szerint elsősorban az Igére, a bibliai üzenetre koncentrált találkozás az igehirdetésen keresztül. Ebben a tanulmányban az istentisztelet értelmezésének kérdése kapcsán kibővítjük a találkozás témakörét. Először felvetve azt a kérdést: mitől jó az istentisztelet és az igehirdetés? Majd folytatódik az igehallgatóra való fokozott koncentrálással, mint a prédikációra való felkészülés egyik szubjektumának a középpontba állítása által. Mindezt tesszük annak tudatában, hogy az igehallgató csak az egyik szubjektuma az igehirdetésnek. Vele találkozunk itt most elsősorban. Természetesen tudjuk, hogy ez a megközelítés nem minden igehirdetésben válik fontos és egyben tartalmi kérdéssé. Ernst Lange igehallgatóra is koncentráló igehirdetés értelmezése azonban serkenthet és ösztönözhet bennünket arra, hogy az  Ige – Igehirdető – Igehallgató találkozásának mindegyik szubjektumára egyformán érdemes figyelni. Annak a kockázatos felvetése által is, hogy a hallgató a prédikációra való készülés második textusává válhat. Ezzel valójában nem mondunk semmi újat, hiszen az Ige a Szentírásban mindig a hallgatóval való kapcsolatban szólalt meg, a maga kettős aktualitásával. Ezzel is komolyan véve a Gyakorlati Teológia egyik feladatát, ami nem más, mint Isten jövetelének közvetítése az ő Igéje által, az ő világába.

De kerkdienst is in onze reformatorische opvatting een voornamelijk op het Woord, op de Bijbelse boodschap concentrerend ontmoeting door de preek. In deze studie scheppen we een bredere kader voor deze ontmoeting wanneer we de kerkdienst proberen te interpreteren. Éérst zullen we ons met die vraag bezig houden: waardoor wordt de kerkdienst een goede kerkdienst? Dan gaan we door met het concentreren op de hoorder, die als subject in het centrum van de preekvoorbereiding zal gaan staan. We beseffen het goed, dat de hoorder alleen maar de ene subject is van de preek. In deze studie ontmoeten we voornamelijk met deze hoorders-subject.
We zien het goed, dat deze benaderingswijze niet voor alle preekvoorbereidingen geldt. Maar sinds Ernst Lange kunnen we een aantal impulsen waarnemen met het doel, dat alle drie: het Woord – de Predikant – de Hoorder hebben gelijke rechten en posities in de preek. Het is natuurlijk een zeer riskante opvatting, voornamelijk wanneer we van de hoorder een tweede tekst van de preekvoorbereidingmaken. Hiermede zeggen we overigens geen nieuws, aangezien dat het Woord in de Schrift altijd in kontact met de hoorder werd uitgesproken, in actu. Hiermede ook serieus nemend de ene taak van de Praktische Theologie, dat niet anders is dan het bevorderen van het komen van God, door zijn Woord, in zijn wereld.


Siba Balázs:
Az egyházi kultúra és a lelkészszerep

Szerkesztőségünk – eltérve íratlan, de általában követet szabályától, amely szerint nem közlünk sorozatot – egy bizonyára nagy érdeklődésre számító, négy olyan tanulmányt jelentet meg az ez évi négy számban, amelyek „szociológiai és szervezeti” sajátságainak szempontjából vizsgálja a református egyházat, illetve a református lelkészeket. A kutatómunka 33 református lelkipásztor gondolatait, érzéseit dolgozza fel. Az első tanulmány a pénz világáról szólt és az előző számban közöltük. A második tanulmány a fenti címmel, a lelkész szerepének hatalmi dimenzióját vizsgálja. (a szerkesztő)

Ebben a tanulmányban a református lelkészi identitást abból a szempontból vizsgáljuk, hogy 33 lelkipásztorral készült interjú tükrében milyen kérdések és dilemmák rajzolódnak ki a szolgálathoz kötődő hatalom gyakorlása közben.1 Bár a hatalom nem explicit módon része a lelkészi identitás főbb témáinak, de a „sorok között” több szempontból is előkerülnek e témát érintő kérdések, indulatok, dilemmák. Az interjúk fényében úgy tűnik, hogy a hatalomhoz kapcsolódó kérdések megjelennek egyházszervezeti, gyülekezeti szinten éppúgy, a lelkész önmagához és Istenhez való viszonyában. A tanulmányban annak járunk utána, hogy a lelkészek milyennek látják az egyház implicit vagy explicit megjelenő hatalmi viszonyait.
In dieser Studie wird die Identität des Pastors im Spiegel von 33 Interviews aus dem Aspekt geprüft, welche Fragen und Dilemma sich bei der Ausübung der mit der Erfüllung des Dienstes verbundenen Macht stellen. Obwohl die Macht explizit kein wesentliches Thema für die Identität des Pastors ist, tauchen „zwischen den Zeilen” aus mehreren Aspekten Fragen, Emotionen und Dilemmas auf. Im Spiegel der Interviews scheinen in diesem Zusammenhang sowohl auf der Ebene der Kirchenorganisation, als auch auf der der einzelnen Gemeinden aber auch im Verhältnis des Pastors zu sich und zu Gott Fragen im Zusammenhang mit Macht auf. In der Studie wird geprüft, wie die Pastoren die implizit oder explizit vorhandenen Machtverhältnisse der Kirche sehen.

A főszerkesztő jegyzete - 2016/1

Tél után tavasz jön,


mert ez a világ rendje ott, ahol négy évszak követi egymást. Így volt, így tapasztaltuk és így is mondtuk néhány évtizeddel ezelőtt. Sajnos mára már ez sem ilyen egyszerű, ha az évszakok nevei mögé nemcsak egy három hónapos időszakot gondolunk, hanem egy bizonyos elvárható időjárást is. Nem a klímaváltozás tényéről, okairól, a természetéről és főleg nem az ember idevonatkozó felelősségéről kívánok szólni. Sokkal inkább a generációm által hagyományosnak, sőt „normálisnak” tartott téli időjárás megszűnése kapcsán fogalmazódik bennem egy retorikai és sok valóságos kérdés. A retorikai így hangzik: jöhet-e valós tavaszi időjárás valós téli időjárás nélkül. A válasz természetesen az, hogy „igen”, és a geológusok, meteorológusok meg is tudják magyarázni. Például azzal, hogy az egyes évszakok időjárása nem állandó, hanem sokkal inkább állandóan változó, csak éppen ez a változás nem szokott ilyen gyorsan történni.
A valóságos kérdéseim sokkal inkább elvontak, és a válaszok, a dolgok természetes vagy természetfeletti összefüggései okán, többnyire „nemlegesek”. Talán az evidencia kategóriájába tartoznak, de mégsem haszontalan, ha az időjárási anomáliák apropóján megóvjuk magunkat morális vagy spirituális devianciáktól.
Az első ilyen evidencia az, hogy megszületés után lehet csak újjászületni. Egy létszámában fogyó, spiritualitásában pedig megüresedő Európában és Magyarországon a furcsa évszakforduló kapcsán is érdemes magunkra venni az élet demográfiai és missziológiai összefüggésének kérdését. Különösen is aktuális ez, amikor a jóléti társadalom jólétében nemcsak önmaga reprodukciójáról mondott le, hanem spirituális/ kulturális értékeinek megőrzéséről is. Most pedig szinte bénult riadalommal vagy felelőtlen cinizmussal kell tudomásul vennie, hogy vannak olyan idevágyó olyan közösségek, melyeknek a demográfiájuk fölfelé ível, spiritualitásuk stabil, s ha devianciába is fordul, az nem a szekularizáció, hanem a fanatizmus felé hajlik. Sokfajta politikai diskurzus zajlik e jelenség kapcsán, de a megoldást bizonyára megkönnyítené, ha az európai keresztyén népesség demográfiája megfordulna, s újraevangelizációja valósággá lenne.
A második szintén evidencia, de sajnos említésre méltó a tél és tavasz fordulóján. Ez a bűnbánat és bűnbocsánat konszekutív rendje. Nyilván szívesen ünnepeljük a húsvétot, de mi abban a rendkívüli, hogy vesszük a húst húsvétkor, ha előtte nem tartózkodtunk tőle? Nyilván metaforikusan értem. Hogyan reménykedhetünk a bűnbocsánatban, ha azt nem előzi meg bűnbánat, és bocsánatkérés? Hogyan remélhetünk feltámadást, ha a halál elkerülése vagy legalábbis elodázása válik legfontosabb életcélunkká? A halál a mi bűnünk zsoldja, amelyből való szabaduláshoz, feltámadáshoz a Feltámadottnak is meg kellett halnia. Keresztségünk titka és csodája folytatódik az úrvacsorában, amelyben mintegy részesülünk az engesztelő halálban, és így a feltámadás reménységében is. A nagyböjt napjai és a feltámadás hajnalának fordulója, a kegyelem nagy, Istentől rendelt fordulatát hozza, de csak a fenti rendben.
Telünk a Kárpát-medencei hagyományos karaktere nélkül fordul az idén tavaszba. Bizonyos szempontból tél nélkül jön a tavasz. A mi gyarló és reménytelen életünk azonban nem a természet, hanem a természetfeletti rend szerint remélhet átváltozást egyedül Krisztus érdeméért. A kegyelem rendje az, amely már időben és térben számunkra nemcsak a mulandó tavasznak a jó hírét hozza el, hanem az örök élet Evangéliumát is. Igazodjunk ehhez a rendhez erőnk szerint minden döntésünkben, minden tettünkben és minden reménységünkben.

Bóna Zoltán

 

TARTALOM - 2016/1

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE
Bóna Zoltán:
Tél után tavasz jön . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

SZÓLJ, URAM!
Bogárdi Szabó István:
Nem kiskapu – szoros kapu . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

TANÍTS MINKET, URUNK!
Kovács Gergő:
Ószövetségi „szentháromság-textusok” a 20.
századi református dogmatikai alapművekben . . 4


James A. Sanders:
A Biblia mint kánon
Fordította: Czövek Tamás . . . . . . . . . . . . . . . . 19


Ormóshegyi Zoltán :
A „triplex usus legis” alkalmazásának lehetősége
a parókiális jog szabályozásában . . . . . . . . . . . 24


Siba Balázs:
Pénzkérdések a lelkipásztori életpályán . . . . . . .  28


Berki Viktória:
Prédikáció másképp
Gyakorlati teológiai szempontok
az értelmi fogyatékossággal élő embereknek
szóló igehirdetéshez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

KITEKINTÉS
Lányi András :
A válasz Paks2 – de mi volt a kérdés? . . . . . . . .  44
Kroó Norbert:
A nukleáris energia jövője . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
Szűcs Ferenc:
Atomenergia és életstílus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Kodácsy Tamás:
Mit tegyünk, mielőtt az „elemek felbomlanak”? .50

ÖKUMENIKUS SZEMLE
Fazakas Sándor:
Mert ti is jövevények voltatok…
Migrációval kapcsolatos
egyházi állásfoglalások a mérlegen . . . . . . . . . 57

KÖNYVSZEMLE
Kovács Enikő Hajnalka:
Egeresi László Sándor:
A bibliai héber nyelv tankönyve . . . . . . . . . . . 62

Absztraktok 2016/1

Kovács Gergő:
Ószövetségi „szentháromság-textusok” a 20. századi református dogmatikai alapművekben

Tanulmányom arra a kérdésre kíván választ adni, mely ószövetségi igéket értékelik válogatott 20. századi református dogmatikai alapművek „szentháromság-textusokként”. Ehhez magyar nyelvterületről Kocsis Elemér, Török István, valamint Sebestyén Jenő dogmatikái, német nyelvterületről Karl Barth Egyházi dogmatikája, angol nyelvterületről pedig Thomas F. Torrance, skót teológus The Christian Doctrine of God, One Being Three Persons című könyve szolgált forrásként. A témához tartozó szövegek elemzésén és rendszeres összefoglalásán túl az említett teológusok nézeteinek az összehasonlítását is elvégzem, mely által írásértelmezésük, és a mögöttük álló sajátos alaptételeik is világossá válnak. Végkövetkeztetésként megállapításra kerül, hogy a kutatott teológusok az eltérések ellenére
hasonló megközelítést alkalmaznak, és lehetővé válik a keresett ószövetségi „szentháromság-textusok” pontos meghatározása.

The study examines which Old Testament passages are considered as proof texts for the Holy Trinity by selecting 20th century Reformed systematic theologies. Among the investigated works are the dogmatics by Elemér Kocsis, István Török, and Jenő Sebestyén that shaped the dogmatic views of generations of Hungarian theological students, the Kirchliche Dogmatik by Karl Barth that had decisive significance in 20th century theological thinking and The Christian Doctrine of God, One Being Three Persons by Thomas F. Torrance who is widely regarded as the most significant theologian of his time in the Anglo-Saxon world. Beside the investigation and systematic summarizing of the texts, comparison of the theologians’ views are performed whereby their particular exegesis and principles are unfolded. The conclusion states that despite their differences a common approach characterizes each of the investigated theologians and as a result of the research a list of Old Testament passages is listed.



James A. Sanders:
A Biblia mint kánon

A bibliai kánon kialakulásáról hagyományosan az ún. jamniai zsinat „döntéseinek” és a Szentírás tekintélyének fényében gondolkozunk. Tanulmányában Sanders felhívja a figyelmet a kánon jelentőségére, amely általában nem játszik szerepet, ha bibliai szakaszok értelmezésére kerül sor. A Sanders által képviselt kánonkritika újraértelmezi a tekintély kérdését, amikor az ipsissima verba keresése helyett a Bibliát az ókori hitvallók többnemzedéknyi közösségi termékének tekinti. A kánonkritika szemüvegével a bibliai pluralizmusra is másként tekinthetünk. Az nem negatív, hanem olyasvalami, ami meggazdagít.

Conventionally, we are wont to think of the emergence of biblical canon in terms of the „decrees” of Jamnia and the authority of Scripture. In this study, Sanders draws attention to the significance of the canon which does not normally play a role in interpreting biblical passages. Canonical criticism as done by Sanders redresses the issue of authority by abandoning a quest for the ipsissima verba and viewing the Bible as the product of subsequent generations of the ancient believing community. Canonical criticism also helps us see biblical pluralism not as something negative but rather as enriching.

Fordította: Czövek Tamás


Ormóshegyi Zoltán:
A „triplex usus legis” alkalmazásának lehetősége a parókiális jog szabályozásában

Nincs a magyar református egyházjognak az a része, amelyhez annyi félreértés és visszaélés kapcsolódik, mint éppen a parókiális joghoz. Jelen tanulmány egy új megközelítésben tárgyalja a klasszikus törvény hármas hasznáról szóló reformátori tanítást. A dogmatika és az egyházjog összekapcsolására teszek kísérletet. A tanulmány első részében áttekintően bemutatom a triplex usus legisről szóló teológiai tanítást. A második fő részben azt mutatom be, hogyan kapcsolódhat össze a triplex usus legis a parókiális jog szabályozásával. Ezen a fejezeten belül bemutatom a parókiális jog szabályozásának a történetét a Magyarországi
Református Egyházban. Végül pedig kérdéseket fogalmazok meg a jogalkotás számára a parókiális jog pontosabb, részletesebb szabályozása érdekében.

There is no such part of the reformed church law which has so much abuse and misunderstanding as the parish law regulation. This study deals with the classical theological topic of “triplex usus legis” in a special way. I will try to find a connection between Dogmatic and Church Law. In the first part of my paper I will introduce the theological teaching of the “triplex usus legis”. In the second part I will attempt to demonstrate how the “triplex usus legis” can be connected with the parish law regulation. In this part I will summarize the brief history of the parish law regulation in the Hungarian Reformed Church. Finally I will formulate questions for law makers in order to do a better job in the field of parish law regulation to make it more exact and detailed.


Pénzkérdések a lelkipásztori életpályán

Szerkesztőségünk – eltérve íratlan, de általában követett szabályától, amely szerint nem közlünk sorozatot – egy bizonyára nagy érdeklődésre számító, négy olyan tanulmányt jelentet meg az ez évi négy számban, amelyek „szociológiai és szervezeti” sajátságainak a szempontjából vizsgálja a református egyházat, illetve a református lelkészeket. A kutató munka 33 református lelkész gondolatait, érzéseit dolgozza fel. Az első tanulmány a pénz világáról szól. (a szerkesztő)

A Leviathan (~ hatalomvágy) mellett a Mammon (~ pénzsóvárgás) az a másik erő, melyekkel számos
formában meg kell küzdenünk Krisztus követésünk során. Ebben a tanulmányban a református lelkipásztori identitást abból a szempontból vizsgálom, hogy 33 lelkipásztorral készült interjú tükrében milyen kérdések és dilemmák rajzolódnak ki a keresztény életideál és a földi javak gyűjtésének kettőségéből.1 Az interjúk fényében úgy tűnik, hogy a pénzhez való viszony egy olyan ambivalenciát hordoz, mely része a lelkipásztori identitásnak. Az élet ambivalenciái és az emberi lét paradoxoni, hívőként még kiegészülnek az „oda fent valókkal való törődés” és az e világban való élés feszültségével. Két világ határán élve, a lelkipásztor az Isten Országa üzenetét hordozza és világunk működéséhez képest egy spirituális értékrendszer és életvitel képviselőjeként jelenik meg környezete és önmaga számára. A lelkipásztori életpályák elemezéséből négy főbb dilemmát veszünk górcső alá: szegénység vagy gazdagság, hivatásnak élés vagy gondoskodás a családról, pénzért dolgozni vagy szeretetből szolgálni, több vagy kevesebb járna nekem és a másik kollégának.

Neben Leviathan (~ Machtgier) ist Mammon (~ Geldgier) die andere Kraft, die man als Pastor während seiner Laufbahn immer wieder bekämpfen muss. In dieser Studie wird die Identität des Pastors im Spiegel von 33 Interviews aus dem Aspekt geprüft, welche Fragen und Dilemma sich aus der Zwiespalt zwischen christlichem Lebensideal und dem Besitz irdischer Güter stellen. In den Interviews scheint sich im Zusammenhang mit der Einstellung zu Geld eine Ambivalenz auszuzeichnen, die ein Teil der pastoralen Identität ist. Neben den Ambivalenzen und Paradoxen des menschlichen Daseins entsteht für uns Gläubige auch eine starke Spannung zwischen „dem Trachten was droben ist“ und dem Leben in dieser Welt. An der Grenze zwischen diesen beiden Welten hat der Pastor die Botschaft über Gottes Reich zu verkünden, wobei er für sich und seine Umwelt im Vergleich dazu, wie unsere hiesige Welt funktioniert, als Vertreter einer spirituellen Weltordnung und Lebensweise erscheint.

Siba Balázs


Berki Viktória:
Prédikáció másképp
Gyakorlati teológiai szempontok az értelmi fogyatékossággal élő embereknek szóló igehirdetéshez

Napjaink meghatározó fogalmává vált az akadálymentesítés, melynek célja, hogy megkönnyítse, lehetővé tegye a fogyatékossággal élő emberek számára a társadalmi részvételt. Református egyházunk is célul tűzte ki a gyülekezetek akadálymentesítését, hangsúlyozva, hogy a fogyatékossággal élők inklúziójának megvalósulásához szükséges külső akadálymentesítés (akadálymentes bejárat/mellékhelyiség, a kommunikációt segítő eszközök és módszerek stb.) követelménye mellett gondoskodni kell a belső akadályok (tartózkodó, időnként előítéletes, elutasító hozzáállás stb.) lebontásáról is. Jelen tanulmányban az értelmi fogyatékossággal élő emberek csoportjára fókuszálva arra a kérdésre keresem a választ, hogy a felmerülő külső és belső akadályoztató tényezők ellenére, azokat figyelembe véve, hogyan mondhatjuk el nekik is az örömhírt.

Die Barrierefreiheitgilt als einer der Schlüsselbegriffe unserer Zeit. Durch die Barrierefreiheit will man die gesellschaftliche Teilhabe von Menschen mit Behinderungen ermöglichen und fördern. Unsere Ungarische Reformierte Kirche hat sich auch die Barrierefreiheit der Gemeinden zum Ziel gesetzt, indem betont wird, dass sowohl für den Abbau der äußeren als auch der inneren Barrieren gesorgt werden muss, um zur Verwirklichung der Inklusion von Menschen mit Behinderungen effektiv beizutragen. In diesem Aufsatz fokussiere ich auf die
Menschen mit geistiger Behinderung, und suche die Antwort auf die Frage, wie ihnen trotz der äußeren und inneren Barrieren das Evangelium verkündigt werden kann.


Atomenergia és életstílus

címmel tudományos konferenciát rendezett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 2015. október 9-én, Budapesten. A neves előadók a következők voltak: Lányi András humánökológus, ELTE; Szűcs Ferenc teológus, KGRE; Kroó Norbert fizikus, MTA; Kodácsy Tamás lelkész, MRE Ökogyülekezet; Viktor András biológus, ELTE; Végh László atomfizikus, DE; Fazakas Sándor teológus, DRHE; Béres Tamás, EHE és Zlinszky János biológus, ökológus, PPKE. A konferencia anyagának nagy része a szervező Ökumenikus Tanács gondozásában, egy füzetben meg is jelent. Tekintettel azonban a téma jelentőségére, és nem utolsósorban a Theologiai Szemle olvasói körére, Lányi András, Szűcs Ferenc, Kroó Norbert és Kodácsy Tamás előadását az alábbiakban közöljük. A többi, rendelkezésünkre álló előadást – laptervünk szerint – a júniusi számunkban láthatják kedves olvasóink. (a szerkesztő)

A főszerkesztő jegyzete - 2015/4

A párizsi terrortámadás


megrázta egész Európát, megérintette az USA-t és súlyos hatással van az iszlám világ nagyobbik felére is. A migrációval való összefüggése véget nem érő vitáknak a tárgya, de az nem kétséges, hogy, akik a félelem- és terrormentes élet vágyával szeretnének Európában letelepedni – s nyilván sokan vannak ilyenek is –, azok egyre inkább elbizonytalanodhatnak. S természetesen mi, akik évezredes múlttal szeretnénk itt békében és hagyományos értékeink, normáink szerint élni, még inkább elbizonytalanodhatunk. Mi lesz velünk? A terroristák – olykor 3. generációs terroristák – itt élnek közöttünk és meg akarnak félemlíteni bennünket. Bennünket, állampolgárokat és azokat a kormányokat, amelyek szembehelyezkednek az egész világot megfélemlíteni akaró ambícióikkal. Hol találunk nyugalmat, miben találunk biztonságot?
Milyen jó lenne, ha azt mondhatnánk, hogy a keresztyén kultúránkban, ami a történelem során – előbb vagy utóbb – mindig meghozta a várt békét, építkezést, viszonylagos jólétet és biztonságot. Milyen jó lenne, ha azt mondhatnánk, hogy jön a Karácsony, tehát ne féljetek, mert az angyal most is mondja: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek néktek nagy örömet, amely az egész népnek öröme lesz...” (Lk 2,10) De nem bízhatunk a kultúránkban, mert annak alapja, a keresztyén spiritualitás meggyengült, valós és folyamatos töltést nem ad a kultúrának, az pedig erőtlenné, sőt majdhogynem jelentéktelenné vált. Európában erre az útra lépett a keresztyénség cca. két évszázaddal ezelőtt és nagyot haladt ezen az úton. A keresztyén kultúrának spirituális töltésre lenne szüksége, a keresztyén spiritualitás iránti érzékenységünket pedig önként föladtuk.
Mostanában sokat emlegetjük aggodalommal az európai keresztyén kultúrát. Van, aki még mindig bátorkodik keresztyén Európáról beszélni és annak létét félteni. Az aggodalom és féltés rendben is van. Csak az nincs rendben, hogy ezt az értéket, ennek megtartó, kohéziós hatását korábban nem féltettük, nem becsültük, sőt a modernitás jegyében lemosolyogtuk. Beleestünk abba az illúzióba, hogy a keresztyén kultúra megmaradhat és megtartó, megvédő, kohéziós erővel bírhat keresztyén spiritualitás nélkül. Ezt ma nem igazolja semmi, az ellenkezőjét pedig sok minden.
A karácsonyi „Ne féljetek…” üzenet spirituális üzenet. Az apostoli, Timóteusnak (is) szóló buzdítás is spirituális: „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet, és a józanság lelkét.”(2Tim 1,7) Ebből a spiritualitásból lett egykor egy megtartó európai kultúra. Az égető kérdésünk tehát az, hogy lesz-e egy olyan spirituális megújulás, amely új lendületet: erőt, szeretetet és józanságot ad az európai keresztyén kultúrának!? Mindháromban meggyengültünk és mindháromra nagy szükségünk lenne rendes és rendkívüli történelmi pillanatokban egyaránt.
Advent küszöbén, keresztyén spiritualitásra érzékeny emberként nem hihetünk mást, mint, hogy a világ és Európa sorsa nem a terroristák kezében, hanem a mindenható Isten kezében van. Ha az ősegyház hitvallásos/spirituális ICHTHÜSZ-hala – „Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó” – ott lesz a szívünkben, akkor a karácsonyi asztalunk hala is, mint a keresztyén kultúra ünnepi/kulináris eleme, bátorítást adhat egy erőben, szeretetben és józanságban gazdag európai jövő iránt.

Bóna Zoltán

 

TARTALOM - 2015/4

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE
Bóna Zoltán
A párizsi terrortámadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202

SZÓLJ, URAM!
Fabiny Tamás: A hazatérő . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203

TANÍTS MINKET, URUNK!
Szabados Ádám:
Az újszövetségi apostol fogalom eredetével
és egységével kapcsolatos
kutatástörténet áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . 204

Kovács György:
Kálvin kamatelmélete
és magyarországi recepciója . . . . . . . . . . . . . . 216

Berki Viktória :
Konfirmáció másként
– Az értelmi fogyatékossággal élő fiatalok
inkluzív konfirmációi felkészítésének
és konfirmációjának lehetősége . . . . . . . . . . . 225

Miklya Luzsányi Mónika:
Ót és újat
Vallási-teológiai elemek a digitális nemzedék
világképét meghatározó művekben,
különös tekintettel a keresztyénségre . . . . . . . 233

Literáty Zoltán:
Amikor karácsony ünneplése bűnnek számított . 242

KITEKINTÉS
Csobolyó Eszter :
Husz János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250

ÖKUMENIKUS SZEMLE
Az egyházvezetők
müncheni találkozójának ajánlása . . . . . . . . . 251

KÖNYVSZEMLE
Pecsuk Ottó:
Reza Aslan: A Zélóta
A názáreti Jézus élete és kora . . . . . . . . . . . . 253

Ravasz Hajnalka :
Peres Imre: Pál apostol túlvilági látomásai . . . . . 256

 

Absztraktok 2015/4

Az újszövetségi apostolfogalom eredetével és egységével kapcsolatos kutatástörténet áttekintése

A tanulmány részletes áttekintést ad az apostolfogalom modern kutatástörténetének legfontosabb irányairól. A cikk első fele azt vizsgálja, hogy modern kutatók szerint honnan eredt az Újszövetségben található apostolfogalom. A releváns szakirodalom áttekintése és az érvek kritikus mérlegelése után a szerző arra a következtetésre jut, hogy a zsidó, pogány és keresztény eredet hipotézisei mellett továbbra is tartható az apostolfogalom jézusi eredetének hagyományos hipotézise. A tanulmány második fele az újszövetségi apostolfogalom egységességének kérdését veti fel a modern kutatástörténet fényében. A cikk megvizsgálja mind a fogalom fejlődése, mind a fogalom diverzitása melletti érveket. A tanulmány konklúziója szerint az Újszövetségben nem egységes apostolképpel találkozunk, az eltérés inkább az újszövetségi apostolfogalom eredendő diverzitása miatt van, nem a fogalom fejlődése miatt.

This study gives a detailed survey of the main directions of modern research on the concept of a New Testament apostle. The first part of the article examines modern studies on the origin of the concept of apostle found in the New Testament. After surveying the relevant secondary literature and critically weighing the arguments, the author draws the conclusion that beside Jewish, pagan, and Christian origin hypotheses, the traditional view, which traces back the origin of the apostle concept to Jesus, is still tenable. The second part of the study raises the question of the unity of the New Testament apostle concept in light of modern scholarship. The article examines the arguments both for the development and the diversity of the concept. The conclusion of the study is that we do not have a united apostle concept in the New Testament, the divergence of the New Testament apostle concept is due to its diversity, not its development.

Szabados Ádám

Kálvin kamatelmélete és magyarországi recepciója

A tanulmány egyrészt be kívánja mutatni, hogy Kálvin mely bibliai textusokra alapozta kamattal kapcsolatos állásfoglalását, milyen különbségtételekkel élt a hitel típusait illetően, kitérve a korabeli genfi pénzügyi élet szabályozására gyakorolt hatására is. Kettős tükörben is érdemes vizsgálat tárgyává tenni Kálvin kamatelméletét: egyrészt más reformátorok felfogása tükrében is bemutatható Kálvin kamatfelfogása előremutató jellege, másrészt a modern pénzügytani gondolkodás keretei között is igen tanulságosak kamatértelmezésének egyes aspektusai. A tanulmányban másrészt Kálvin magyarországi hatástörténete szempontjából megvilágításra kerül, hogy a kora újkori protestáns szociáletika miként viszonyult a kamat kérdéséhez, meghatározó szerzőknél megjelent-e Kálvin modern kamatfelfogása vagy sem. Harmadrészt a tanulmány kitér arra, hogy a magyarországi kapitalizmus kibontakozását követően a századelő protestáns szociáletikája, így mindenekelőtt a történelmi kálvinizmus irányzata képviselői milyen szerepet, mekkora jelentőséget tulajdonítottak Kálvin kamatértelmezésének a gazdasági átalakulás, a kapitalizmus kibontakozása szempontjából.

This study presents Calvin’s position on interest payment – related to the type of the loan or to the contemporary financial regulations in Geneva, based on the Holly Bible texts. This theory was analysed on two dimensions: on the one hand, Calvin’s approach was even more progressive than the other reformers (like Luther’s or Zwingli’s), while on the other hand, his theory has an important message to the current financial thought as well. Present paper deals with the Hungarian impacts of this theory, summarising the its appearance in the attitudes of the significant authors of the early modern socio-ethics in Hungary, like János Apáczai Csere, György Martonfalvi Tóth. Finally, the study looks for the theoretical influence on the protestant socioethics, especially on the historical Calvinism by Jenő Sebestyén and István Bernát during the last millennium, right after the capitalist transition.

Dieser Beitrag präsentiert einerseits, auf welchen Texte der Bibel Calvin ihre Zinstheorie basierte, was für Typen des Kreditsunterschied, und ich präsentiere einschließlich die Regulierung der Finanzwesen von Genf. Zweitens untersuchen wir, wie sich die ungarische protestantische Ethik in der frühen Neuzeit zur Frage des Zinses verhalten hat und wie die Zinstheorie Calvins bei den wichtigen Autoren erschien. Drittens weisen wir darauf hin, was für eine Rolle die protestantische Sozialethik – insbesondere das historische Calvinismus – nach der Entstehung des Kapitalismus in den frühen zwanzigsten Jahrhunderts der Lehre von Calvin über die Interesse in Bezug auf die Entwicklung des Kapitalismus zuschrieb.

Kovács György


Konfirmáció másként
– Az értelmi fogyatékossággal élő fiatalok inkluzív konfirmációi felkészítésének
és konfirmációjának lehetősége

A 21. század megváltozott, felgyorsult társadalmában élő fiatalok kognitív és emocionális adottságai másfajta, azaz a megszokott oktatási modelltől eltérő pedagógiai módszerek alkalmazását igénylik. A lelkipásztor/ a hittanoktató sem kerülheti el a konfirmációi felkészítés hagyományos gyakorlatának átgondolását, átszervezését, ha konfirmandusaival érdemben kíván foglalkozni. Az új utak és más megoldások keresése alkalmat adhat olyan konfirmációi felkészítés kidolgozására, mely lehetővé teszi az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek, fiatalok bevonását nemcsak a konfirmációi ünnepségbe, hanem a többi konfirmandussal közös konfirmációi felkészülésbe. Jelen tanulmány az értelmi fogyatékossággal és anélkül élő fiatalok inkluzív/integratív konfirmációi felkészítésének és konfirmációjának megvalósulásához szükséges feltételek rövid áttekintését tartalmazza.

Der Unterricht von Jugendlichen braucht im 21. Jahrhundert andere, von den gewohnten Modellen abweichenden pädagogischen Methoden. Die Pfarrer/Pfarrerinnen und die Religionslehrer/Religionslehrerinnen können das Durchdenken der herkömmlichen Konfirmandenarbeit nicht vermeiden, wenn sie sich mit den Konfirmandinnen und Konfirmanden sachdienlich beschäftigen wollen. Die Suche nach neuen Wegen und neuartigen Lösungen kann gute Möglichkeit anbieten, eine Art Konfirmationsvorbereitung zu entwickeln, an der sich Jugendliche mit geistiger Behinderung auch teilnehmen können. Dieser Beitrag beschäftigt sich mit der Voraussetzungen einer inklusiven/integrativen Konfirmandenarbeit.

Berki Viktória

Ót és újat
Vallási-teológiai elemek a digitális nemzedék világképét meghatározó művekben, különös tekintettel a keresztyénségre

A digitális kultúraváltással nemcsak a technika, hanem az ember és a világhoz való viszonya is megváltozott. A tanulmány elsősorban az Y-generáció világképével, s az abban megjelenő vallásos és teológiai elemekkel foglalkozik. Összehasonlítási alapként kitekintést tesz az X-generációra, hiszen jobbára ők az Y-generációs fiatalok szülei. Majd kifejti, hogy a digitális nemzedék világképe szinkretista, igen sokféle vallás elemeit egyesíti vallásosságában, ám a terjedelmi korlátok miatt jelen esetben elsősorban a keresztyénségre koncentrál, egyéb vallásokra csak szükség esetén tesz utalást. A szerző a párhuzamosan létező transzcendens,
szellemi világ, a Szentháromság, a halál, a feltámadás és az örökélet, valamint a szuperképességek és a csodák megjelenését vizsgálja olyan szépirodalmi művekben és filmekben, amelyek az Y-generáció világképének formálásában fontos szerepet töltöttek, töltenek be, mint például a Mátrix, A Gyűrűk Ura trilógia, a Csillagok háborúja, valamint a Harry Potter könyv- és filmsorozatok. A tanulmány világossá kívánja tenni: a digitális nemzedék világképében végbemenő változások lehetőséget nyújtanak a hitoktatóknak és a lelkipásztoroknak arra, hogy a szinkretista képzetektől eljuttathassák a fiatalokat egy megalapozott keresztyén világnézetig, vagyis a keresztyén hitig.

The digital shift in culture has brought about a change in man’s attitude to world. The present study deals primarily with the religious and theological aspects of the worldview of generation Y. Generation X as parents of the digital generation Y is touched upon for comparison. The worldview of the digital generation is syncretistic, combining a wide range of religious elements in their spirituality. The author concentrates on the Christian religion; other world religions are only mentioned occasionally. The study examines the manifestation
of the parallel existing transcendent, spiritual world – the Trinity, death, resurrection and eternal life as well as superhuman abilities and miracles – in literary and movie pieces, such as Matrix, the Lord of The Rings trilogy, Star Wars and Harry Potter novels and films, which play an important role in the formation of the world view of generation Y. The aim of the study is to point out that the changes in the thinking of the digital generation provide an opportunity for RE teachers and pastors to lead young people from syncretistic ideas to a well-established Christian worldview, Christian faith.

Der digitale (Paradigmen) wechsel in der Kultur hat eine große Veränderung im Verhalten des Menschen zur Welt mitgebracht. Der Aufsatz beschäftigt sich hauptsächlich mit den religiösen und theologischen Aspekten der Weltanschauung der Generation Y. Die Generation X als Eltern der Generation Y wird zum Vergleich angerührt. Die Weltanschauung der digitalen Generation ist synkretistisch, sie kombiniert ein breites Spektrum religiöser Elemente in ihrer Spiritualität. Der Aufsatz konzentriert sich auf die christliche Religion; andere Weltreligionen werden nur gelegentlich erwähnt. Die Autorin untersucht die Darstellung der parallel existierenden spirituellen Welt – die Trinität, Tod, Auferstehung und ewiges Leben sowie übermenschliche Fähigkeiten und Wunder – in Lektüren und Filmen wie Matrix, Herr der Ringe Trilogie, Krieg der Sterne und Harry Potter, die eine wichtige Rolle in der Gestaltung der Weltanschauung der Generation Y spielen. Ziel des Aufsatzes ist darauf hinzuweisen, dass die Wandlungen im Denken der digitalen Generation Pastoren und Religionslehrern Gelegenheit bieten, Jugendliche von synkretistischen Ideen zu einer gut begründeten christlichen Weltanschauung, ja, zum christlichen Glauben zu führen.

Miklya Luzsányi Mónika

Amikor karácsony ünneplése bűnnek számított

Miközben az egész világ – értsd keresztyén és nem keresztyén része egyaránt – ünnepli a karácsonyt, tudjuk-e, hogy honnan ered maga az ünnep? A puritánok különböző teológiai okok miatt harcot hirdettek a karácsony ellen, mert az nincs előírva a Bibliában, és sem Jézus, sem az apostolok, sem pedig az ősegyház nem ünnepelte ezt az ünnepet. Ugyanakkor tudjuk, hogy az ókori pogány ünnepeket feltűnően hasonló módon ünnepelték meg éppen december 25-én. Honnan származnak ezek a misztikus rítusok? És miért volt velük baja a puritánoknak? Milyen teológiai érveket soroltak fel a karácsony betiltásának elfogadtatása mellett? Sok kérdés és jó reménységgel néhány tiszta és egyértelmű válasza a teológia és a liturgika történetéből.
Kulcsszavak: puritanizmus, betiltott karácsony.

Although the whole world celebrates Christmas as a “Christian” holiday, including millions of non-Christians, is Christmas really „Christian” at all? According the puritans Christmas is not even mentioned once in the Bible! Neither the Messiah nor any of his apostles ever observed this holiday, nor the New Testament Church! Yet on the other hand the pagan, heathen world observed this day for thousands of years before the Messiah was even born just on 25th December! Where did the mysterious rites and ceremonies that surround this day come from? And why the puritans banned the Christmas festival? Which theological arguments did the used to legitimate their resistance? Lots of questions, and hopely a few distinct answer from the history of theology and liturgy.
Key words: puritanism, banned Christmas.

Literáty Zoltán

 

90 éves a Theologiai Szemle


A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Theologiai Szemle Szerkesztőbizottsága Szegeden a Kálvin téri Református Egyházközségben ünnepelte nevezett folyóirat alapításának 90. évfordulóját 2015. október 14-én 18 órakor az alábbiak szerint.

90 éves a Theologiai Szemle
Az ünnepi, migrációs szám bemutatása


Köszöntő: dr. Fischl Vilmos főtitkár, a laptulajdonos MEÖT képviselője   
Kezdő áhítat: dr. Fekete Károly a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke               
Ünnepi beszéd: dr. Kádár Zsolt a Szerkesztőbizottság elnöke   
Az ünnepi szám bemutatása: dr. Bóna Zoltán főszerkesztő
Fórum, sajtótájékoztató; moderátor: dr. Bóna Zoltán főszerkesztő   
Zárszó, meghívás az állófogadásra: Juhász András esperes     

  

  




A főszerkesztő jegyzete - 2015/3

Ha a kényszerszüneteket figyelembe vesszük


a Theologiai Szemle az alapításának 90. évfordulóján éri el az emberöltő bibliai mértékét, a 70–80 esztendőt. Márpedig érdemes figyelembe venni azokat, mert a kényszer mindig nagyúr volt a Szemle életében.
   A trianoni tragédia nem csak országunkat, hanem egyházainkat is szétszabdalta. Krisztus magyar népe a maga egyházi létében is vérzett egyházszervezeti, spirituális és tudományos-kommunikációs értelemben egyaránt. Ez a végzetes történelmi kényszer is motiválta Csikesz Sándor debreceni egyetemi tanárt abban, hogy életre hívjon egy tudományos orgánumot, s amint életre kelt az, meghívja a munkába a soproni evangélikus teológia tanárait is. Egyháztesteket, teológiai iskolákat, felekezeteket és országokat elválasztó határokat átívelve szolgálja a Theologiai Szemle a magyar nemzeti és krisztusi összetartozást.
Később a 2. világháború tragédiája, annak lelki, anyagi, politikai és gyakorlati megpróbáltatásai rendeltek újabb és újabb kényszerszüneteket a folyamatos megjelenés akadályozásával.
   Az 1947-es újraindulási kísérlet eredménye egy több mint 10 éves, talán már sokakban reményt vesztő kényszerpauzának lett a kezdete.
Majd az 1958-as újraindulás lehetősége is sok-sok kényszert rejtett magában, amelyeknek fölvállalása szükségszerű volt annak érdekében, hogy a teológiaim munkának a lehetősége, s e munkát serkentő, illetve a munka hatását megosztó publikálási lehetőség el ne vesszék.
Az 1990-es változások után sokan „kényszeresen” támadtak mindent, ami a megelőző években funkcionált, ideértve a teológiai munkálkodást általában és a Theologiai Szemlét konkrétan. Természetesen a tudományos-teológiai vénával rendelkező szerzőkben és olvasókban nem volt kétség afelől, hogy miként a teológiai munkának a nagyobb hányada hitelt érdemlően zajlott a múltban is, ugyanez elmondható e munkát, vagy ennek egy részét közreadó Theologiai Szemléről is. S ebből az is következett, hogy az elmúlt negyedszázadban – bár föl-fölröppenő rémhírektől kísérve – tartalmilag töretlenül végezte munkáját.
   A 90 éves születésnapon pedig tegyük föl a kérdést. Most milyen kényszer alatt vagyunk?! Az én szerény válaszom erre az, hogy megjelenési kényszer alatt. Prófétai és apostoli küldetése van a Szemlének a 21. század világában, ahol nem kisebb a bálványimádás tombolása, és nem enyhébb az Evangélium szűksége, mint bármikor volt. Anélkül, hogy belebonyolódnánk a barthi-tillichi diskurzusba a teológia apologetikus, válaszoló jellegét illetően, ki kell mondanunk, hogy nem hagyhatjuk hazánkat és nemzetünket teológiai szempontok, válaszok és reflexiók nélkül az egyéni és közösségi életünket egyaránt megpróbáló kérdések, jelenségek, kihívások közepette. A Theologiai Szemle a maga szerénységével, de majdnem évszázados tapasztalatával, ökumenikus karakterével, interdiszciplináris nyitottságával és nem utolsó sorban a világi tudományos körökben is kivívott tekintélyével kénytelen, kész és képes biblikusan hiteles és aktuálisan felelős fóruma lenni a teológiai kutatásoknak, szemlélődéseknek, s ha kell a lelki/szellemi tusakodásoknak. E tematikus, évfordulós szám e küldetésnek és küldetéstudatnak kívánja bizonyságát adni.
   Isten éltesse a Theologiai Szemlét, a szerkesztőit, a szerzőit, az olvasóit, a kiadóját és minden támogatóját.


Bóna Zoltán


TARTALOM - 2015/3

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

Bóna Zoltán: Ha a kényszerszüneteket figyelembe vesszük . . . . . . . . .  .  .  .  .  130

SZÓLJ, URAM!

Fekete Károly: Jézus Krisztus: a meg nem hátráló Isten Fia . . . . . . . . . . . . . .  .131
Steinbach József: Isten színe előtt . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. .. .. .  .  .  .  .   . 132
Kádár Zsolt: Kilencven nem hiábavaló év . . . . . . . . . … .. … .. … … … … … … …133

TANÍTS MINKET, URUNK!

Konferencia a migrációról
Zsengellér József: Migráció a Bibliában . . . . . . . . . . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 135
Mészáros Kálmán: Migráció az egyetemes és a magyar történelemben . . . . . ..  .  . 140
Béres Tamás: A globalizáció mint ökumenikus felelősség . . . . . . . . . . .  .  .   .   .   153
Torsten Moritz: A migráció – Brüsszelből nézve
Fordította: Szentpétery Péter . . . . . . . . . . . . . . .. .. ..  .   .  .   .   .   .   .   .   .   156
Jungbert Béla: Migráció és biztonság a globalizálódó világban . . . . . . . . . . . … . ..   158
Szép Árpád: Migráció és bevándorlás – menekültügyi helyzetkép . . . . . . .. .. … …   162
Kanizsai Nagy Dóra: Migráció a Magyarországi Református Egyház aspektusából .. .. .. 164
Kalota József: Zárszó, záróima és áldás . . . . . . . . . . . . … .. … .. … … … … … … …  167

KITEKINTÉS

Gondolatok a Theologiai Szemléről
Karasszon István: A Theologiai Szemle mint a teológiai alapvetések és reflexiók fóruma . .168
Kránitz Mihály: A Theologiai Szemle a keresztény egység magyarországi hajtómotorja . . .169
D. Szebik Imre: A Theologiai Szemle, mint a teológiai alapvetések és aktuális reflexiók fóruma. A 90 éves periodika születésnapja . . . . . . . . . . . … … … …. …. … … . . . . . . . . . 170
Gáncs Péter: Több mint szemle, tájoló . . . . . . . . . . . . . .. … … … … … … … … … … … ... ... ... .172
Pataky Albert: A Theologiai Szemle, mint a teológiai alapkérdések és az aktuális reflexiók fóruma . .173
Papp János: Előrehaladni! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. … … … … … … … … … .. 174
Kalota József: Gondolatok a 90 éves Theologiai Szemléről . . . . . . . . . . . . .. … … … …. . 175
Imrényi Tibor: Időszerű, morális reflexiók egy holdkóros meggyógyítása kapcsán . . . . .  .  176

ÖKUMENIKUS SZEMLE

Ökumenikus akciók, gondolatok, nyilatkozatok a migrációról
Pecsuk Ottó: Isten szereti a jövevényt . . . . . . . . . . . . .  .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ... .179
Nyilatkozat a migrációs válságra adott válaszokról
Fordította: Szentpétery Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . … .. .. ..  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .  .. .. . . .  184
Nyilatkozat az EU külső határairól, különösen is a mediterrán térségről
Fordította: Szentpétery Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . …  ..  .  .  .  .  .  .  .. .. .. .. . .. . .  . . 185
A Református Világközösség felhívása a migránsokkal való igazságos bánásmód érdekében
Fordította: Szentpétery Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . … .  .  .  ..  ..  ..  ..  ..  ..  ..  .. . .  . 186
Ferenc pápa üzenete a vándorlók és menekültek világnapjára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187
A globális migráció és az igazságosságra való törekvés. Az Egyesült Metodista Egyház állásfoglalása
Fordította: Ficsor Győző . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189
Georg Echter: Hosszú távú elkötelezettség: az egyházak nem csak rövid ideje támogatják a menekülteket
Fordította: Szentpétery Péter . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  . . . . . . . . . . . . . .193

KÖNYVSZEMLE

Csobolyó Eszter: Hautzinger Zoltán, Hegedűs Judit, Klenner Zoltán: A migráció elmélete . .  195
Siba Balázs: Németh Dávid: Pásztorálantropológia I. . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . .   196
Molnár Krisztina: Kronstadti Szent János: Életem Krisztusban . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .   197


Absztraktok 2015/3

Konferencia a migrációról

Mint a címlaptól kezdve látja a kedves olvasó a Theologiai Szemle tematikus, 90 éves évfordulós számát tartja a kezében. A téma még nem „hevert az utcán” olyan ordítóan, mint ma akkor, amikor a szerkesztőbizottság ez év januárjában eldöntötte, hogy a migrációt teszi központi témává e jeles évben.
Ennek jegyében konferenciát rendeztünk Pünkösd péntekjén, az Ökumenikus Tanács termében, a konferencia előadásait pedig e szám tanulmányi rovatában közöljük. Tekintettel arra, hogy az alábbi előadások népes és értő közönség előtt hangzottak el a formális lektorálástól ez alkalommal eltekintettünk. Továbbá az előadókat nem terheltük a szokásos kétnyelvű absztraktok elkészítésével sem.
Ezúton is köszönetet mondok az előadóknak, immáron szerzőknek, hogy előadásukat írásban is rendelkezésünkre bocsátották.
E tematikus szám ünnepélyes bemutatására 2015. október 14-én, Szegeden kerül sor. (a szerkesztő)

This volume of the Theologiai Szemle is devoted to the burning issue of migration as the „celebration” of the 90. anniversary of the foundation of this theological review. This theme has become so acute since the editorial board constructed the annual plan, including the anniversary plans in January.
In its course a conference was organized on Friday of Pentecost in the headquarters of the Ecumenical Council. The study section of this volume is publicizing the presentations and contributions of this conference. Due to the fact that these lectures were listened by a significant audience with expertise, we waived the formal supervising and did not ask for bilingual abstracts to each elaboration.
On behalf of the editorial board I thank the authors for offering their lectures in written form as well.
This thematic volume is to be solemnly presented in October, on 14th 2015, in Szeged. (the editor)

Gondolatok a Theologiai Szemléről

Ebben a rovatban fölkért teológusok, lelkipásztorok, egyházi vezetők vallanak a Theologiai Szemle szolgálatáról, szerepéről, betöltött vagy elmulasztott küldetéséről.
Természetesen a „megszólalók” széles ölelésben reprezentálják azt az ökumenét, amelyből a szerzők és olvasók általában kikerülnek. Római katolikus, református, evangélikus, baptista, pünkösdi és ortodox véleményeket, visszaemlékezéseket, értékelések olvashatunk az alábbiakban.
Ezúton is köszönetet mondok mindazoknak, akik eleget téve a felkérésnek megosztották a Szemlével kapcsolatos gondolataikat az évforduló kapcsán. (a szerkesztő)

Invited theologians, pastors, church leaders share their thoughts about the scientific ministry, the ecclesial role and the fulfilled or omitted mission of the Theologiai Szemle.
Obviously, those „speakers” widely represent the kind of oecumene where generally both the authors and the readers of the Szemle come from. We can read Roman Catholic, Reformed, Lutheran, Baptist, Pentecostal and Orthodox opinions, memories and evaluations in the followings.
I express my gratitude in this place as well to all those, who – accepting my request – shared their thoughts regarding this theological review on the occasion of the anniversary. (the editor)

Nyilatkozatok a migrációról

 A migráció kérdésköre évtizedek óta fontos helyet foglal el a felekezeti és ökumenikus szervezetek ágendáján. A napi események változásait nehéz követni az informáltság szintjén is és szinte lehetetlen – talán szükségtelen is – azonnali válaszokat adni felekezeti vagy ökumenikus állásfoglalások formájában.
Mindazonáltal úgy gondoltuk, hogy a sokféle egyházi megnyilatkozások közül, a Szemle szempontjából legjelentősebb szervezetektől, néhányat e számban közlünk.
Az alábbiakban a Magyarországi Bibliatársulatnak, az Egyházak Világtanácsának, a Vatikánnak, az Európai Egyházak Konferenciájának, a Református Világközösségnek, az Egyesült Metodista Egyháznak és a Német Protestáns Egyház gyülekezeteinek és szervezeteinek néhány akcióját, megszólalását olvashatjuk. (a szerkesztő)

The issue of migration has been occupying a very relevant place on the agenda of the confessional and ecumenical organizations for many decades. It is hard to follow the changes/courses of the daily events in migration even on the level of being informed, and hardly possible – perhaps even needless – to create immediate reflections in the forms of confessional or ecumenical statements.
However we thought useful to share a few, in this volume, out of the different actions and declarations made by those ecclesial organizations that are relevant for the individuals and communities the Theologiai Szemle is to serve.
In the following we can read the declarations/statements/thoughts and actions of the Hungarian Bible Society, World Council of Churches, the Vatican, the Conference of European Churches, the World Communion of Reformed Churches, the United Methodist Church and the congregations/organiztaions of the German Protestant Church. (the editor)

A főszerkesztő jegyzete - 2015/2

A halálbüntetésről

véleményem szerint – mindaddig lehet beszélni, amíg egyrészt a büntetőjogalkotásban szempont a bűn és a büntetés arányossága, másrészt ugyanitt szempont az elrettentés, harmadrészt pedig van életellenes bűntett. A halálbüntetés jogossága, igazságossága, szükségszerűsége és lehetősége persze hazánkban és a világban ismétlődően felmerülő, vitathatatlanul fontos és nehéz kérdés, amely kérdésre a kurrens BTK-nk implicite nemleges választ adott. Mindazonáltal vallási/teológiai, jogi, erkölcsi és ésszerűségi szempontból is olyan vélemények születtek és születnek, amelyek akár ellentétes válaszokat fogalmaznak meg.
E téma megint a közbeszéd tárgya lett, amelyet hazánkban elkövetett számos kegyetlen és aljas bűncselekményen túl a világszerte történt, felháborodásra és megrendülésre okot adó események is indokolnak. A társadalom tagjaiban ilyen és hasonló események hallatán okkal merül fel a kérdés, hogy vajon jár-e egy olyan embernek az élethez való jog, aki 12 ártatlan, csupán kikapcsolódásra vágyó ember élethez való jogát szándékosan, pusztán hírnév iránti vágyból eltiporta. Vagy vallási sértettségre, máskor vallási küldetésre hivatkozva ártatlan életeket olt ki a legbrutálisabb eszközökkel. A kérdés eldöntésére a nemzeti jogalkotás rendelkezik jogosultsággal, amely eredményeként a halálbüntetés reális lehetősége elvileg fennáll.
Nemzeti és nemzetközi jogforrások illetve szerződések miatt a halálbüntetés magyarországi visszaállításának reális esélye azonban még elvileg is aligha áll fenn. A halálbüntetés alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság állapította meg 1990-ben. E büntetési nem bevezetésének lehetőségét továbbá az Európai Unióhoz való tartozásunk és egyéb nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségünk is kizárja.
A halálbüntetést támogatók a legfőbb érvként a prevenciót, vagyis a megelőzést említik. A büntetőjoggal foglalkozó szakirodalom a megelőzésnek leggyakrabban két formáját említi: az egyéni megelőzés célja az, hogy a bűncselekményt elkövető személyt megakadályozza abban, hogy a jövőben további törvénysértést kövessen el. A halálbüntetés e célt, kétséget kizáróan eléri. Az általános megelőzés lényege az, hogy a büntetés elrettentse a társadalom többi tagját hasonló bűncselekmények elkövetésétől. A halálbüntetés tekintetében e cél megvalósulása azonban erősen vitatott.
A halálbüntetés vallási és erkölcsi szempontból is igen összetett kérdés. A világvallások tanításai, tanítói és követői körében is megosztott véleményeket találhatunk. A keresztyénség esetében sincs ez másként, hiszen a Bibliából is különböző válaszokat kaphatunk: közismert a szemet szemért, fogat fogért elv, ugyanakkor maga Jézus Krisztus megmentett egy embert a megkövezéstől és ezt mondta: „Aki bűntelen közületek, az vesse rá az első követ.”(Jn 8,7)
Az azonban vitathatatlan tény, hogy (Nyugat-) Európában egyértelműen a halálbüntetés tiltása felé billen a mérleg. E mögött bizonyára, és véleményem szerint nagyon helyesen, az a vallási és jogi nézet állhat, amelyet a már említett Alkotmánybírósági határozat is tartalmaz. Ez alapján az emberi élet nem jog, hanem jogon kívüli, a jog számára megfoghatatlan, transzcendens érték. Az állam és a társadalom tehát nem jogosult az életet elvenni, hiszen azt a jogokkal ellentétben nem ő biztosítja. Az életet tehát kizárólag az államok és társadalmak fölött álló transzcendens erő veheti el, amely azt mindenki számára adta. Ezt az erőt Krisztus népe egyedül a Szentháromság Istenben ismeri fel és ismeri el.

Bóna Zoltán



TARTALOM - 2015/2

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN: A halálbüntetésről  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   66

SZÓLJ, URAM!

HÉDER JÁNOS: A meghívott násznép  . . . . . . . . . . . . . . .  . . . . . . . . . . .  67

TANÍTS MINKET, URUNK!

PÓTOR JÁNOS: A jeruzsálemi szeretetközösség megalakulása és működése   68
FEKETE CSABA: Úrvacsorai kérdéseink történetéhez . . .  . .. . . . . .. . . . . . .  74
REUSS ANDRÁS: „Testét, vérét adja õ nekünk”
Az úrvacsora értelmezésének néhány kérdéséről  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
KEREPESZKI ANIKÓ: Igehirdetésünk elrejtett kincsei
A szépirodalom jegyei Szabó József és Scholz László igehirdetéseiben . . . . .  84
KÕSZEGHY MIKLÓS:
A hatalom képei az ókori Izraelben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  88
LEGÉNDY KRISTÓF:
A vallásos tudat és a materializmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  . . . . . . . .  97

KITEKINTÉS

RADVÁNSZKY FERENC:
Közép-kelet-európai ismerős ismeretlenek  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..  102

ÖKUMENIKUS SZEMLE

BÉKEFY LAJOS:  Legyen vége a keresztyének elleni népirtásnak!
Madridi manifesztum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .  . . .  110
BÓNA ZOLTÁN: „Még nem kell »farkast kiáltani«…” . . . . . . . . . . . . . . . . .  116

KÖNYVSZEMLE

KULCSÁR ÁRPÁD: Vallási pluralizmus, vallásközi párbeszéd és kortárs ideológiák. Magyar protestáns teológiai kitekintések  . . . . . . . . . . . . . . . . . .  117
CZÖVEK TAMÁS: David M. Carr: Writing on the Tablet of the Heart:
Origins of Scripture and Literature . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  119
SZILÁGYI-PAPP ÉVA ADRIENN: Az erőszak reprezentációi  . . . . . . . . . . .  122
SZIGETI JENŐ: Tallózás teológus szemmel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .125
PAKSA BALÁZS: Orosz Gábor Viktor: Az egyidejűség derűje
Esztétika, életstílus és teológiai antropológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  126



Absztraktok 2015/2

Pótor János
A jeruzsálemi szeretetközösség megalakulása és működése

A tanulmány  azt szeretné igazolni,  hogy  a jeruzsálemi  ősgyülekezeten  belül  kialakult  egy szűkebb közösség,  akik vagyonközösséget  alkottak. Az első egység címe: szimbiózis  vagy elkülönülés?  A szerző tanulmányozza az apostolok  eredeti koncepcióját  az egyházról. Választ keres arra a kérdésre, hogy az apostolok mennyire értettek egyet a beszűkült körrel, vagy hol emelhettek kifogást ellenük. A végleges elkülönülés utolsó okai közé tartozik az, hogy eleinte vonzók, de később taszítók a környező világ számára. A második egység a szeretetközösség működéséről  szól. Kik voltak a közösség tagjai? Hogyan lehetett a közösségbe belépni, és milyen társadalmi  rétegekből származtak a tagok? A tanulmány  végén a közösség tagjainak az egymáshoz való viszonyulásáról van szó.

Der Aufsatz möchte bezeugen, dass eine engere Gemeinschaft innerhalb der jerusalemer Urgemeinde zustande gekommen ist, die eine Gütergemeinschaft  bildete. Der Titel der ersten Einheit ist: Symbiose oder Ausscheidung? Der Verfasser studiert die ursprüngliche Konzeption der Apostel über die Kirche. Er möchte die Frage beantworten, wieweit die Apostel mit dem geengten Kreis einig waren oder wo sie das abgelehnt haben. Es gehört der letzten Ursachen der endgültigen Ausscheidung,  dass sie anfangs gewinnend  aber später widerlich für die umliegende Welt waren. Die zweite Einheit geht um die Tätigkeit der Liebesgemeinschaft. Wer  waren  die  Mitglieder  der  Gemeinde? Wie  konnte  man Mitglied  werden  und aus welchen  sozialen Schichten stammten die Mitglieder? Am Ende des Aufsatzs geht es darum, wie sich die Gemeindemitglieder zueinander verhalten.


Fekete Csaba
Úrvacsorai kérdéseink történetéhez

Elfeledték eleink  hagyományos  úrvacsorai  kérdéseink  eredeti gyónó  értelmét  és  valódi  szertartási beágyazódását. A feledéssel a félreértelmezést tetézték. Bonyolítással és nehézkes fogalmazással próbáltak javítgatni úrvacsorás szertartásunkon.  A változtatásokat és változatokat együtt kell megítélnünk 1621-től az ezredfordulóig, ezt a korábbi reformok elmulasztották.

In the second part of the 16th century the Reformed Church in Hungary had taken over the questioning from the Saturday evensong (Beichvesper) of the Calvinist Pfalz (Palatinatus) as to confession of sins of men, redeeming act of God, and thankful life of those being saved. These three questions and answers are in accord with the structure of the Heidelberg Catechism. However it became a unique feature of the Hungarian Reformed order of celebration of the Lord Supper, that these became transposed to the sunday morning service between the sermon, and the communion. Later the meaning was lost, and the questioning tended to be complicated and elongated. The reason for that seems to be, that the Reformed Church gave up inherited ceremonies from the time of Reformation, also Gregorian chant in native tongue, and also evensong service. The present paper investigates the background of this tendency, and quotes forgotten printed and manuscript examples from the 17th and subsequent centuries. All these were undiscovered since the accepting of the authorized order of 1930, and also in the course of preparing the new order of 1985 and 1998. Bishop Ravasz himself planned clearer and shorter formulation after 1950, but he also had taken for granted the established four questions instead of the original three. So he himself published meditations, attached to this act of confession.

 

Reuss András
„Testét, vérét adja ő nekünk”
Az úrvacsora értelmezésének néhány kérdéséről


Az úrvacsorával kapcsolatos nézetkülönbségek éles vitákat és fájdalmas szakadásokat okoztak az egyháztörténet során. Megállapítható ez a felekezetek közötti viszonyra nézve, de az egyes felekezetek belső helyzetét tekintve is. Különösen fájdalmas ebben a vonatkozásban a reformáció egyházainak a megosztottsága. A tanulmány az úrvacsorai tanítás és gyakorlat néhány mozzanatát tárgyalja az evangélikus egyház tanítása iránt elkötelezetten, figyelemmel az attól eltérő tanításokra is. Előtérben van Luther és Melanchthon nézeteinek különbözősége és egysége, valamint Melanchthon közvetítőnek mondható szerepe a svájci reformáció, elsősorban a kálvini tanítás felé. A Leuenbergi konkordia nem szüntette meg a különbözőséget, de azzal hidalta át, hogy az úrvacsora konvergens meghatározását adta. A tanulmány úgy javasolja a saját tradíció megőrzését, hogy közben mégis tekintettel vagyunk egymásra.

The differences of opinion in the understanding of the Holy Supper have caused sharp debates and painful division in the course of church history. This can be stated concerning the mutual relationship of denominations as well as the inner state of the individual denominations. Specially painful is in this respect the division of the churches of the Reformation. This paper committed  to Lutheran theology treats some moments of doctrine and practice of eucharist with respect to differring teachings. There are emphasized the differences of the teaching of Luther and Melanchthon and their unity  at the same time,  and a kind of mediatory role of Melanchthon towards the Helvetic Reformation, primarily Calvin’s view. The Concord of Leuenberg has not put an end to the differences between them, but in a way surmounted them by providing a convergent definition of the Holy Supper. The paper suggests to retain one’s own identity still in a way having respect for the differing position.

 

Kerepeszki Anikó
Igehirdetésünk elrejtett kincsei
A szépirodalom jegyei Szabó József és Scholz László igehirdetéseiben


Irodalom  és  teológia  gyakran  összefonódott  az  irodalom  története  során,  elég  csak Augustinus Vallomásaira vagy a középkori himnuszokra, vagy Pázmány Péter prédikációira gondolnunk. A 20. században többen hangsúlyozták a prédikáció és a művészetek rokonságát Amerikában, de Németországban is, például Martin Nicol a Dramatizált homiletika című művében. Eric Garhammer pedig hat pontban gyűjtötte össze, mit tanulhatnak a lelkészek az íróktól, költőktől.
A magyar evangélikus  igehirdetők munkásságában is jelen van a művészire, irodalmira törekvés, ez jól látszik Scholz László lelkipásztor és Szabó József püspök prédikációiban. Mindketten foglalkoztak szépirodalommal, például írtak verseket, és prédikációikban is felhasználják a szépirodalom eszközeit.
Igehirdetéseik jól mutatják, hogy a prédikációkészítésben szerepet játszik a lelkipásztor szépirodalmi jártassága, de azt is, hogy tudatosan is érdemes élni a szépirodalom kínálta lehetőségekkel, hogy segítségé­ vel elmélyítsük a prédikáció befogadóiban az ige üzenetét.

Literature and theology have been in terwoven for a long time, for example in medieval hymnology or in the works of St Augustine. The new homiletics say that preaching and arts – especially literature – are close to each other, for example Martin Nicolor and Eric Garhammer  in Germany.
Hungarian Luther an pastors have also made an affort to preach artistically, as in the preachings of László Scholz and bishop József Szabó. Both of them wrote literature, for example poems, and used literary devicesint heir preachings. When the preache rprepares a sermon, he o rshe can consciously use literary devices to bring listen erscloser to the biblical text.

 

Kőszeghy Miklós
A hatalom képei az ókori Izraelben

A királyi  hatalom  számos  fajtájú  képi ábrázolásban reprezentálta saját magát az ókori  Keleten. Az Ószövetség ugyan igen hangsúlyos  helyen, a Dekalógusban tiltja emberek képi ábrázolását, ám az ókori Júdából mégis több királyábrázolást is ismerünk. Cikkünkben ezt az anyagot tekintjük át. Ezen ábrázolások egy részében a király alakja jelenik meg, de a királyi hatalmat  az uralkodón kívül reprezentálhatják  állatok, sőt bizonyos ornamentális elemek is. Olyan darabok is előkerülnek elemzésünk során, ahol bizonyos fegyverek, vagy építészeti elemek utalnak a királyi hatalomra. A pecsétnyomatok feliratai a királyi hatalom önreprezentá­ lásának további fontos forrásai. Az anyag egy része hivatalos ásatásokról, egy másik, nem elhanyagolható mennyiség azonban a műkincspiacról  származik. Az anyagot önmagában zárt csoportként értelmezzük, nem pedig úgy, mint az Ószövetség szövegének puszta illusztrációit.

Royal power represented  itself in different kinds of images in the Ancient Near East. According to the Old Testament presentation of humans was theoretically prohibited in ancient Israel. Despite this fact we know several portrayals of kings mainly from the ancient Judah. On these portrayals we can see not only human beings but also animals or ornamental elements relating with the institution of kingdom. In some cases we can identify some weapons or architectural elements associated with the power of the king. The seal inscriptions  are also an important type of sources by reconstruction of the self­representation  of the kings of the Old Testament. A part of these objects were found on regular excavations, another part of it comes from the antiquity market. In this article we take a look at this material. It is our goal to interpret this material as a closed group and not as illustration to the text of the Old Testament.


Legéndy Kristóf
A vallásos tudat és a materializmus

Tanulmányomban a vallásos tudat valóságát állítom szembe a materialista, monista gondolkodással. A mindenkori tudományos materialista szemlélet azzal vádolja a vallásos tudatot, hogy doktrínái a tudatlanságból fakadnak az egyszerű embereknek számára, akiknek könnyen elfogadható mitikus és okkult magya­ rázattal szolgál mind a világ dolgaira és jelenségeire vonatkozóan, mind emberi létünk nagy kérdéseire.
Ezzel szemben a vallásos, hívő tudat kialakulásának és evolúciójának a feltárása bizonyító erővel igazolja a monista nézetek (akár materialista, akár idealista monizmusról legyen szó) alapvető  hibáit. A helyes vallásos tudat megértése feltárja előttünk, hogy a vallás teljesebb, koherensebb és jóval érzékenyebb  képet rajzol a világmindenségről, mint a materializmus, amelyben az Univerzum léte nem csupán egy kozmikus baleset eredménye, és amelyben az emberi életnek van célja és értelme.

In this paper I contrast  the reality of religious awareness with materialistic, monistic  thinking. The current scientific–materialistic  approach accuses religious awareness claiming that its doctrines stem from ignorance towards the simple man for whom it provides an easily acceptable mythical and occult explanation for the world’s affairs as well as the existential questions of human existence.
However, an examination of the formation and evolution of the religious, believing awareness reveals powerful  evidence for the fundamental faults  of the monistic  approach (may it be material or idealistic monism). The right kind of religious awareness reveals that religion portrays a more comprehensive, coherent and sensitive image of the universe than materialism does – where the Universe exists not only as a result of a cosmic accident, but where human life has also purpose and meaning.