Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa

A főszerkesztő jegyzete - 2012/4


A lektorált Theologiai Szemle tekintélye


A tekintély kérdése nagyon összetett, s újabb és újabb kérdéseket vet fel. Primér tartalma és szemantikai gyökere világos. Amire rá sem néznek, annak nincs tekintélye, amire tekintettel vannak, amit egyéb döntéseknél és
cselekedeteknél figyelembe vesznek, annak van.
A nehéz kérdések ott kezdődnek, amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi a forrás, hogyan lehet azt megszerezni vagy elveszíteni, megtartani, növelni, vagy akár rombolni. Ezek között is vannak könnyebb, vagy/és nehezebb
kérdések. Például viszonylag egyszerű az eset, ha a tekintély valamiféle objektív vagy szubjektív feltételre épül, és ezek megszűnésével természetesen elvész a tekintély is. De mi van akkor, ha az említett feltételek nem szűnnek meg, a tekintély pedig ennek ellenére fakul, majd elvész, vagy fordítva. A lehetséges összes matematikai variációt nem gondoljuk végig, ehelyett csak a P. Tillich nevéhez fűződő protestáns princípium idevonatkozó tanítására hivatkozom, amely szerint a tanok, személyek és intézmények tekintélye is a relatív keretek között tartandók, egyébként a bálványimádás kísértésébe esünk. Így van ez a Hitvallásainkkal, amelyeknek a tekintélyét a Szentírásból való igazolhatóságuk és a hitvallók konszenzusa adja. Ez a tekintély, sőt maga a hitvallás is csak addig érvényes, ameddig a Szentírás alapján, meggyőző módon bizonyítottan más tanítás nem válik ismertté és elfogadottá.
A fentiek elfogadásával műveljük a teológiát általában, és így szolgáljuk a Theologiai Szemlét konkrétan. A Theologiai Szemle ennek megfelelően az igazság keresésének az alázatos szolgája és nem az igazság kinyilatkoztatásának eszköze. Ennek jegyében reméljük, hogy a Theologiai Szemlének tekintélye van a teológia és a szellemtudományok művelői között és egyáltalán a szellem és kultúra világa iránt érzékenyek között. Tekintélye
van egyebek mellett azért is, mert 1925 óta szolgálja a teológiai tudományosságot, az ökumenikus törekvéseket és az interdiszciplináris nyitottságot.
S most egy újabb elemnek örvendezhetünk, amely növeli e szakfolyóirat tekintélyét. Nevezetesen annak, hogy lapunk a Magyar Tudományos Művek Tárában, mint lektorált folyóirat nyer regisztrálást szeptember 14 óta. Ez önmagában is sokatmondó. Praktikusan pedig azt jelenti, hogy a tanulmányi rovatban megjelenő írások – amelyeket természetesen lektori véleményezés után közlünk – a szerzőknek kreditpontokat szereznek tudományos
előmenetelükhöz. Lapunknak ettől az új „tekintélyétől” azt reméljük, hogy új vonzóerőt jelent fiatal tudósok számára arra, hogy munkáikat a Szemlében publikálják. S ezzel a „tekintélyszerzésnek” egy új tulajdonságát, a kölcsönösséget is megjelenítik.

Bóna Zoltán

 

TARTALOM - 2012/4


A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE
BÓNA ZOLTÁN:
A lektorált Theologiai Szemle tekintélye. . . . . . . . . . . . . . . . . . 194

SZÓLJ, URAM!
KALOTA JÓZSEF:
Betlehemi örömhír . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195

TANÍTS MINKET, URUNK!
(Ebben a rovatban csak lektorált tanulmányok jelennek meg!)
KARASSZON ISTVÁN:
Walter Brueggemann teológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196
KOVÁCS ÁBRAHÁM:
Karl Barth és a vallási pluralizmus
Vallás, hit és hitetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202
FEKETE KÁROLY:
Az egyetemmé alakulás és a százéves
egyetemi rangú teológiai oktatás Debrecenben . . . . . . . . . 213
MONOK ISTVÁN:
Minister reformatus doctus
Bod Péter, és a vele kortárs református értelmiség
műveltsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218
KORÁNYI ANDRÁS:
Konok felhánytorgatás, veszélyes felejtés
vagy gyógyító emlékezés? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223

KITEKINTÉS
RÉTHELYI MIKLÓS:
Hit és tudományos közélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227
BÓNA BALÁZS:
A halálbüntetésről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229
PAPP GYULA†:
Emlékezzünk régiekről!
A szövetségi magyar cserkészmunka őstörténete . . . . . . . . 230

ÖKUMENIKUS SZEMLE
KRÁNITZ MIHÁLY:
50 éve kezdődött el a II. Vatikáni Zsinat (1962–2012) . . . . . . 238

KÖNYVSZEMLE
KUSTÁR ZOLTÁN:
Az ókori Izráel társadalma –Történeti bevezetés . . . . . . . . . . . 241
SZIGETI JENŐ:
A menedékvárosok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242
EGERESI LÁSZLÓ SÁNDOR:
A bibliarevízió műhelyéből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244
HAVASI ÁGNES:
Válogatás a közelmúltban magyarul megjelent,
ortodox vonatkozású kiadványokból . . . . . . . . . . . . . . . . . 251
STEINBACH JÓZSEF:
Könyvecske a házasság és válás keresztyéni módjáról . . . . . . 255

 

 

A főszerkesztő jegyzete - 2012/3


Az ökumenikus mozgalom


spontán megnyilatkozásainak tekinthetjük azokat az eseményeket, amelyekben Krisztus hívei őszinte bizalommal fordulnak egymáshoz, szolgálnak együtt egy közös ügyet bizonyos hitbéli különbözőségeik közepette és ellenére. Amikor az együttműködésnek a rendszeressége, a módszeressége és a következetessége elér egy bizonyos pontot, akkor előbb-utóbb létrejön a szervezett és intézményes ökumené. Mindkettőnek története visszanyúlik Krisztus korába, s a kettő a mai világban is együtt jár. Gondoljunk a biblikus Jeruzsálemi Zsinatra, vagy az ősegyház egyetemes zsinataira, miközben nem feledkezhetünk meg azokról a testvéri és őszinte együttműködésekről, amelyek nem csak bizonyára, hanem tapinthatóan kísérték az egyháztörténetet még a felekezetileg legfeszültebb korokban is.
Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy múltban és jelenben a látszólag felekezeti feszültségek és küzdelmek mögött sokszor primér módon gazdasági és politikai motivációk húzódnak. De az is igaz, hogy Krisztusban elkötelezett társadalmi, karitatív, szociális és szociáletikai szándékok ma is összehozzák az egyes felekezetek híveit. Továbbá a krisztusi egységtörekvés akkor is sikeresnek, áldottnak  mondható, ha embert szolgáló programjában, célkitűzésében tud jó szándékokat hatékonyan összpontosítani.
A magyar ökumenének ilyen, korát megelőző, a későbbieket direkte és indirekte szolgáló közössége volt a cserkészmozgalom. 1912. december 28-án, tehát száz éve mélyen hívő református és katolikus, sőt izraelita lelkészek, tanárok és a felnövekvő ifjúságért felelősséget érző értelmiségiek a gyakorlati ökumenének nagy lépését tették meg. Krisztus szeretete jegyében létrehozták a Magyar Cserkészszövetséget, amelynek első napjairól Papp Gyula – fiatal református jogász, a Cserkészszövetség első elnöke – így emlékezik: „Meg vagyok győződve arról, hogy az emberi erőfeszítés ezt az egymásra találást nem hozta volna létre soha. Ez nem volt benne a levegőben… Meg nem magyarázható másképp, mint hogy ez volt az Isten akarata a magyar ifjúsággal. Nem emberé tehát a dicsőség ennek az egységnek létrejöttében, hanem Soli Deo Gloria.” . Kovács Bálint pedig így ír a megalakulásról: „Ilyen lelki, szellemi erőfeszítés után jöttek össze 1912. december 28-án a Kálvin téri egyházi épületben a következők: Izsóf Alajos (rk.), Sík Sándor (rk.), Papp Gyula (ref.), Hámos Nándor (rk.), Megyercsy Béla (ref.), Kőhler Ferenc (rk.), Bilkey Papp István (ref.), Bing Ede (izraelita és Szöllősi István (ref.) …”
A társadalmi elkötelezettség, az emberi jó szándék, a közösségi tenni akarás ma is bizonyára egy cél köré vonzza Krisztus különböző felekezetű híveit.

Bóna Zoltán

 

 

TARTALOM - 2012/3

 

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE
BÓNA ZOLTÁN:
Az ökumenikus mozgalom . . . . . . . . . . . . . . .130

SZÓLJ, URAM!
SZEMEREI JÁNOS:
Elhívatáshoz méltóan! . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131

TANÍTS MINKET, URUNK!
(Ebben a rovatban csak lektorált tanulmányok jelennek meg!)
KŐSZEGHY MIKLÓS:
Bibliafordítás és ókori mezőgazdaság . . . . . . 132
VÁRADY ENDRE:
A szegénység boldogít?
A Máté 5,3 elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
LITERÁTY ZOLTÁN:
Személyiségre alapozott homiletikai elméletek
Az etosz szerepe
a 19. századi amerikai homiletikában . . . . . . 138
PÁLFI JÓZSEF:
Kálvin-hatások keresése
Szenci Kertész Ábrahám
váradi nyomdászatában . . . . . . . . . . . . . . . . . 145
SZIGETI JENŐ:
A döntési mechanizmus problémái
Gyülekezeti vezetéstudományi esszé . . . . . . .153
HADHÁZY ANTAL:
Kommunikációs bibliamagyarázat?
Róm 3,1-2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159

KITEKINTÉS
TÓTH KÁROLY ISTVÁN:
Megint a népszámlálási adatokról . . . . . . . . . 174
EGYHÁZ – ÁLLAM – TÁRSADALOM
OROSZ GÁBOR VIKTOR:
Keresztény értékek a civil társadalomban . . . 178
SZÛCS FERENC:
Az egyházi státusz problémája . . . . . . . . . . .  179
BÓNA BALÁZS:
Vallásszabadság és az egyházi jogállás . . . . .181
SZÛCS FERENC:
Egyház és civil társadalom . . . . . . . . . . . . . . 182
BÉRES TAMÁS:
Az egyháztagok bátorítása a civil társadalmi részvételre . . . . . . . . 184

ÖKUMENIKUS SZEMLE
A fordítást készítették:
GÖMBÖCZ ELVÍRA és MOLNÁR LILLA
Az életet szolgáló gazdaság, mint minden ember feladata
Konferencia az Egyházak Világtanácsa
10. nagygyűlésének előkészítésére . . . . . . . . 185

KÖNYVSZEMLE
SZIGETI JENŐ:
Tallózgatás könyvek között . . . . . . . . . . . . .  189
 
 

 

A főszerkesztő jegyzete - 2012/2

 

Ünnepelni

elvileg mindenki szeret, de sajnos nem mindenkinek sikerül. A köznyelvben az ünnep az emelkedettséget, a különlegességet, a jó napot vagy legalábbis a jobb napot jelenti. Ilyenkor általában jobb az étel, szebb a ruha, választékosabb a nyelv, könnyebb a nevetés. Ennek jegyében zajlanak családi, nemzeti, vallási, egyházi, munkahelyi s más közösségi ünnepek, születés, évforduló, siker, tisztelet, megajándékozottság, elismertség etc. okán s módján. Kinek több, kinek kevesebb adatik ezekből a napokból, élményekből. Van, akinek azonban szinte semmi, mert élete megpróbáltatásai alatt elnehezedett teste, lelke az emelkedettségre. Bárcsak egyre kevesebben lennének ők. S vannak olyan „szerencsések”, áldottak, akik viszont minden nap ünnepben járnak tevékenységük, igyekezetük és vágyakozásuk kapcsán. Bárcsak egyre többen lennének ők.
Mert ők azok, akiket krisztusi teológusoknak, vagy a szellem és a lélek embereinek, az igazság és valóság fáradhatatlan kutatóinak és még sokféleképpen nevezhetünk. Ők azok, akik az üdvösség ismerete utáni vágy okán tudatosan és sikeresen el kívánnak és tudnak szakadni az immanens világ analizálható elemeitől, törvényszerűségeitől és összefüggéseitől. Ők azok, akik a totalius alius világ titkait és e titkok kegyes megnyilatkozásait kutatják. Akiket napi szinten a végső és örök értékek, alapok, valamint célok hajtanak. Azok, akik intellektuális vagy spirituális gyötrődések közepette is üdvösséges, más szóval ünnepes időket élnek meg és élnek át függetlenül az egyházilag, vallásilag, társadalmilag vagy egyénileg minősített ünnepnapoktól.
A hagyományos egyházak szóhasználata a civil naptár időszakai mellett sokszor említi az Adventtól Adventig tartó „egyházi évet”, s ennek ismeri „ünnepes és ünneptelen felét”. Az úgynevezett ünneptelen félévben járunk. E nem túl szerencsés kifejezés ellenére természetesen ünnepeljük minden vasárnap a feltámadás csodáját, valamint újra és újra az úrvacsora, eucharisztia titkát és áldását. S mi több, amikor a mélység és magasság távlatos dimenzióiba merészkedik akár a lélek, akár a szellem, akár mindkettő, az mindig ünneppel jár együtt, az mindig ünnepet hoz az embernek.
A Theologiai Szemle az úgynevezett ünneptelen félévben is erre az ünnepes élményre hívja minden kedves olvasóját.

Bóna Zoltán

 

TARTALOM – 2012/2.


A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE
BÓNA ZOLTÁN:
Ünnepelni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
SZÓLJ, URAM!
PAPP JÁNOS:
Krisztus nyomdokain . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
TANÍTS MINKET, URUNK!
(Ebben a rovatban csak lektorált tanulmányok jelennek meg!)
ÁRVAI TAMÁS KRISTÓF:
A repetíció funkciója a Prédikátor könyvében . . . 68
KOVÁCS ÁBRAHÁM:
Egy elfelejtett útjelző tábla:
a vallástudomány és a keresztyén teológia
elágazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
CZÖVEK TAMÁS:
Hogyan segíthet Arisztotelész
Saul történetét értelmezni?
Poétikai esettanulmány . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
VASSÁNYI MIKLÓS:
Bevezető Hitvalló Maximosz
5. Ambiguumához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
SZŰCS FERENC:
Istentiszteletünk megújulása . . . . . . . . . . . . . . . 109
KITEKINTÉS
NAGYPÁL SZABOLCS:
A vallásközi párbeszédre fölkészülés
erkölcstana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
ÖKUMENIKUS SZEMLE
Nemzeti, társadalmi és ökumenikus ünnepléseink,
bibliai alapvetése és gyakorlati lehetőségei . . . 121
Állami, nemzeti ünnepeink biblikus megélése
Fogalmi tisztázás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121
Nemzeti, állami, helyi társadalmi, történelmi
megemlékezések bibliai alapvetése . . . . . . 123
Állami-nemzeti ünnepeink és a hitünk . . . . . 123
Szentelés – áldás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
Felekezeti színezetű jeles napok
kölcsönös tiszteletben tartása . . . . . . . . . . 125
KÖNYVSZEMLE
NÉMETH ÁRON:
A héber Ószövetség szövege . . . . . . . . . . . . . . . 127



A főszerkesztő jegyzete - 2012/1

 

Információs társadalmunkban

szerzett ilyen-olyan tapasztalatok mondatják sokakkal, hogy ami nem jelenik meg a médiában, az nem is létezik. A híradásokban való megjelenés egyébként régi vágy és a hírforrástól függően jeleníti meg a tények megerősítését vagy éppen az állítások hitelének elbizonytalanodását. Ennek a gondolatnak a mentén juthatunk el oda, hogy az a szervezet, intézmény, közösség, program, amelyiknek nincs önálló honlapja, az vagy nem létezik, vagy ha létezik is, nincs jelentősége. Természetesen ezeket a markáns, ugyanakkor felszínes megállapításokat nem abszolutizáljuk, de megvalljuk, hogy ezek is motiválták azt a lépést, hogy mire ez a lapszám az olvasó kezébe jut, addigra a Theologiai Szemle – legalábbis a tervek szerint – önálló honlappal fog rendelkezni.
Eddig is megjelentünk az internet világában, de a laptulajdonos honlapjának egyik menüpontjaként. Természetesen ezt továbbra is fenntartjuk, de a bizottságunk úgy döntött, hogy önálló honlappal is igyekszünk elérni olyanokat, akik a hagyományos, papír alapú kiadványokat ritkábban veszik a kezükbe s olyanokat is, akiknek az érdeklődési körükbe az intézményes ökumené nem tartozik, de a teológiai tudományosság igen.
A honlapon természetesen visszatekintünk lassan kilenc évtizedes múltunkra. Ízelítőt adunk a korábbi évek írásaiból és figyelemfelhívásként megjelenítjük az aktuális számunknak a tartalomjegyzékét. A honlapot látogatók közelebbről megismerhetik a szerkesztőket, a szerkesztői célkitűzéseket, amelyek talán inspiratív erővel bírnak a Theologiai Szemlében való írásra és a Szemle olvasására is.
Hisszük, hogy nem csak a biblikus teológiának, a segédtudományoknak és az interdiszciplináris megközelítésben történő valóság- és igazságkeresésnek van jövendője, hanem azt is hisszük, hogy ennek a munkának a modern infokommunikáció eszköztárát még intenzívebben kell használni. Tudjuk, hogy a honlap elkészítése és karbantartása nem egy forradalmi tett. Mégis örömmel és reménységgel hívjuk fel rá azoknak a figyelmét is, akik a Szemle munkáját figyelemmel kísérték vagy abban aktívan részt vettek és azoknak is, akiknek látókörébe éppen a honlap által kerül be e kiadvány.
Ez a honlap hisszük sokak számára bepillantást ad a Szemle sajátos világába, „otthonába” s ugyanakkor otthonosabbá teszi a Theologiai Szemlét az internet útján elérhető gazdag tudományos források között. http://theolszemle.meot.hu

Bóna Zoltán

 

 

 

TARTALOM – 2012/1.


A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE
BÓNA ZOLTÁN:
Információs társadalmunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2
SZÓLJ, URAM!
JAKAB LÁSZLÓ TIBOR:
Reménységben folytatott élet . . . . . . . . . . . . . . . . 3
TANÍTS MINKET, URUNK!
(Ebben a rovatban csak lektorált tanulmányok jelennek meg!)
MAGYAR BALÁZS DÁVID:
„Calvinus Tyrannus?”
– Adalékok a genfi Konzisztórium
létrehozásának történeti,
teológiai és etikai aspektusaihoz . . . . . . . . . . . . 4
MARTIN HENGEL:
Fiatal teológiai tudományág – válságban
Fordította: Pataki András Dávid . . . . . . . . . . . 12
KITEKINTÉS
RISKÓ JÁNOS:
A 2011-es népszámlálás adatai elé . . . . . . . . . . . 19
HUSZÁR PÁL:
„Megigazulván azért hit által,
békességünk van Istennel, a mi Urunk,
Jézus Krisztus által.” (Róm 5,1) . . . . . . . . . . . 46
W. M. SCHINKELSHOEK:
Bernardinum Ösztöndíj (1761–2011)
Bernardinum ösztöndíjasok Budapestről
1911–1945 között
Fordította: Kocsev Miklós . . . . . . . . . . . . . . . 48
BÉKEFY LAJOS:
Szabadság – felelősséggel
Az egykori NDK-s lelkész,
Joachim Gauck az esélyes
a német szövetségi elnökségre . . . . . . . . . . . . . 50
ÖKUMENIKUS SZEMLE
SZÉLES TAMÁS:
Ókatolikus ébredés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
MUCSI ANDRÁS:
„Istenről beszélni”
A Hollandiai Protestáns Egyház
a bizonyságtételről vitatkozik . . . . . . . . . . . . . 55
KÖNYVSZEMLE
KOCSEV MIKLÓS:
Lelkigondozás – szupervízió
– pasztorálpszichológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
SZATHMÁRY SÁNDOR:
A Darwin-szindróma
teológiai értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60