Absztraktok 2021/03

Kovács Krisztián
Egy módszertani zsákutca?

Évtizedek óta kérdés az Ószövetség-kutatáson belül, hogy tartható-e még a Wellhausen-i forrás-kritika tézise. Egyik lényeges kérdőjel éppen a Júda-Támár történet tárgyalása során merül fel, mivel a régebbi kutatás hagyományosan Jahvista szerzőséget vél ezen egység tárgyalása során felfedezni. Irodalmi motívumait illetően viszont ezt elég nehéz érvekkel alátámasztani. Sokkal inkább egy korábbról hagyományozott történetet látunk, ami teológiai motívumokkal később lett kibővítve, valamint mind a József-elbeszélésbe és tágabb értelemben az Ősatyák-ciklusba bedolgozva. A makrokompozicionális kötőelemek, a speciális szókészlet, valamint egyes fogalmak szemantikai elcsúszásai is ezt támasztják alá. A történet irodalmi rögzítését ezek alapján inkább az Ábrahám-ciklus és a Ruth novella irodalmi szerkesztésének a korára datálhatjuk, amit a késői perzsa-korra tehetünk.

Since decades it is disputed among scholars in the field of the Old Testament, if the classic source-criticism has its recent relevance. One of the very arguments supports also the Juda-Tamar-story. The early research tradicionaly argumented for the J source as author, but up to the relevant motifs it is disputable. Rather should we suppose an early traded oral story, which was later on extended with theologically relevant motifs and as a literary unit composed into the Joseph-story and in the wide perspective into the Patriarch-story-line. What is concerning the macro-composition, the special vocabulary and the modified semantics of several keywords, we should suppose the late Persian era as time of the literar fixation and composition, when the Abraham-cycle and the Ruth novel were also composed.

Németh Balázs
A stabilitás irányításelméleti fogalmának bibliai analógiái

A tanulmány célja az irányításelmélet területén alapvető fontosságú stabilitás, és egyes bibliai szakaszok, fogalmak közötti analógiás kapcsolat felállítása. A kutatás motivációját az irányított rendszerek komplexitásának növekedése, illetve a mesterséges intelligenciára épülő módszerek térnyerése adja. A felvetődő új mérnöki tudományos kérdések ugyanis túlmutatnak a műszaki vonatkozásukon és számos társadalmi, etikai, teológiai kérdést vetnek fel. A tanulmány rámutat arra, hogy számos bibliai szakasz üzenete analógiában áll a stabil, illetve instabil folyamatok jellegével. A felvázolt analógiás kapcsolaton keresztül, a vizsgált irányításelméleti fogalmakkal megvilágíthatóak olyan kérdésfeltevések, amelyek a bűn valóságára, a halálra, vagy a mesterséges intelligencia szerepére vonatkoznak.

The paper proposes relationships between the fundamental term of stability in control theory and some biblical texts. The relationships through analogies are formed. The motivation of the research is provided by increasing complexity of controlled systems and wide spreading application of artificial intelligence methods. In this context, the novel engineering challenges go beyond technical problems, posing social, ethical and theological questions. The paper illustrates that the message of several biblical texts are in analogies with the characteristics of stable or unstable processes. The proposed analogies can be used for examine problems, concerning to the reality of sin in the world, to the death or to the role of the artificial intelligence.

Paroda Zsolt
A brit haderők szerepe a békefenntartó műveletekben, különös tekintettel a humanitárius szervezetekre

A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás gyakorlatában az elmúlt évtizedekben kitörölhetetlen jelenséggé vált a segélyezésről szóló élő tudósítások. Ezeken, kevés kivétellel szinte mindig egyszerre jelentek meg mind polgári mind katonai egységek, szervezetek tagjai, sokszor egymással karöltve, egymást segítve azért, hogy a bajba jutott helyi lakosságot segíteni tudják. A látszólagos egyetértés ellenére az együttműködés korántsem egy alapértelmezettnek vehető gyakorlat, és mint ilyennek megvolt a maga kialakulási dinamikája is. Ennek megértése mellett arra keressük a választ, hogy ez a fajta együttműködés milyen belső és külső konfliktusokkal járhat együtt, valamint, hogy azokra milyen megoldási kísérletek születtek. Ennek érdekében a kutatás során elsősorban a nemzetközi szervezetek szakirodalmát dolgoztuk fel. Ami a brit szerepvállalást illeti, ott természetesen határozott célunk volt brit irodalommal dolgozni. Fontosnak tartottuk mindkét résztvevő ’oldal’, tehát a civil és a katonai szempontok források általi megvilágítását. A kutatás eredményeként arra jutottunk, hogy az együttműködés, noha valóban sok elvi akadályba ütközik, továbbra is nélkülözhetetlen előnyöket biztosít akár emberi konfliktus, akár természeti katasztrófát követő helyreállítások során. Ennek ugyanakkor meglátásunk szerint kötelező eleme a további, a hatékony együttműködésre irányuló és az egymás iránt bizalmon koncepcióbeli, állományi és képzési fejlesztés. A megjelenő problémák és az azokra adható lehetséges megoldások feltárása pedig remélhetőleg képes továbbfejleszteni a párbeszédet a humanitárius akciókban részvevő felek között.

Live streaming on aid has become an indelible feature of international humanitarian aid practice in recent decades. With few exceptions, these have almost always involved both civilian and military units and organisations, often working together, helping each other in order to help local populations in need. Despite the apparent consensus, cooperation is by no means a default practice and as such has had its own dynamics to evolve. In addition to understanding this, we seek to understand the internal and external conflicts that this type of cooperation may entail and the attempts that have been made to resolve them. This research has also focused on the literature on international organisations. As far as British involvement is concerned, we naturally had a specific aim to work with British literature. We considered it important to source and emphasize both sides are being involved, such the civilian and the military. As a result of this research, we concluded that cooperation, while indeed facing many theoretical obstacles, continues to provide indispensable benefits, whether in human conflict or in post-natural disaster reconstruction. However, we believe that further conceptual, staffing and training development for effective cooperation and mutual trust is a must. And the identification of emerging problems and possible solutions to them can hopefully further develop the dialogue between the parties involved in humanitarian actions.

Stefanovszky András

Az Apostoli Szentszék és az Egyházak Világtanácsának együttműködése a válságkezelés és béketeremtés terén

Az emberiség előtt álló kihívások leküzdése meghaladja az egyházak egyéni lehetőségeit, ezért egyre több keresztyén közösség csatlakozik az ökumenéhez és működik együtt egyetemes célok érdekében. Az ökumenikus mozgalom hosszú utat tett meg, mégis történelmi jelentőséggel bír az Egyházak Világtanácsa és az Apostoli Szentszék kapcsolatának dinamikus fejlődése, amely megmutatkozik a válságkezelés, béketeremtés és diakóniai szolgálatban való közös fellépés. Arra vállalkozunk, hogy ennek az együttműködésnek előbb a történeti eredetét, majd intézményi módjait és eredményeit bemutassuk.

To surmount the contemporary challenges faced by humanity is beyond the ability of individual Churches, hence ever more faith communities join hands in ecumenism and cooperate to achieve their universal goals. The ecumenical movement has come a long way, yet the dynamic development of relations between the World Council of Churches and the Holy See is of historical importance, exemplified in joint action on conflict resolution, peacemaking and care for the poor and marginalised. Herein we seek to explore the historical foundation and the institutional format of cooperation between the two entities that allows for promising results.