Absztraktok 2021/04

Kustár Zoltán:
Adalékok a betegségzsoltárok teológiájához – a Covid–19-pandémia idején

A tanulmány** a betegség eredetére vonatkozó tanítás és az ókori izráeli gyógyászat rövid ismertetését követően bemutatja a betegség-zsoltárok csoportját, majd ezek közül a Zsolt 42,1–9; 73,21–26 és 32,1–7 rövid elemzését közli. A 42. zsoltár egy ártatlan perlekedő imája, ami a beteg ember beszűkülését és az abból való kitörés lehetőségét mutatja fel. A 73. zsoltár üzenete, hogy a betegségben is megtapasztalhatjuk Isten támogatását, s hogy az Istennel való kapcsolatnak a halál sem vet véget. Végül a 32. zsoltár szerzője a betegség mögött az Istennel való kapcsolat zavarait látja. A tanulmány hangsúlyozza, hogy nem tartható az a nézet, miszerint a szenvedés és betegség mögött minden esetben Isten büntetése áll.

After a short overview of the teaching regarding sickness and healing in the Old Testament, this paper examines the theology of the Psalms of illness. The general introduction to these psalms is followed by the analysis of Psalms 42,1–9; 73,21–26 and 32,1–7. Psalm 42 is a great example of the innocents’ quarrelling prayer, also of the narrow-mindedness of the sick and of the possibility of breaking out of that state. The message of Psalm 73 is that one can feel the support of God even in times of sickness and that not even death is capable of putting an end to the relationship between God and man. Finally, Psalm 32 is the prayer of a repentant man who sees the disturbance in his relationship with God as the source of his sickness. The paper demonstrates that, based on the Psalms of illness, the theological platitude stating that suffering and sickness is always the result of God’s punishment is untenable.

Karasszon István:
Mi történt Jóel könyvével?

Jóel könyve a hagyományos írásmagyarázatban is problémát jelentett: a könyv egysége, a szerző személye, a kor meghatározása nem volt világos a történeti-kritikai exegézisben. A kutatás újabb lendületet vett, amikor a tizenkét kispróféta könyvére, főként pedig annak redakciós folyamatára összpontosítottak a kutatók. Ez a magyarázat jobban kimutatja a könyvben föllelhető intertextualitás jelentőségét, annak teológiai mondanivalóját. A jelen tanulmány is a tizenkét kispróféta könyvének szerkesztése jegyében próbál újszerű magyarázatot keresni Jóel könyvének magyarázatában. A könyvben előforduló motívumok sokrétűsége, de azok teológiai egysége is jobban látható az új megközelítés által.

The Book of Joel has ever been problematic in traditional exegesis: the literary unity of the book, the person of the author seemed to be difficult, as well as the dating of the prophecies. New impetus has been given to the research when scholars focussed on the book of the twelve minor prophets, especially on the redactional process of its composition. The new approach showed the importance of intertextuality within this wider context alongside with its theological goal. The present study wishes to give a new explanation of the book with the help of the redaction of the twelve minor prophets, and hopes that the variety of motifs and their theological unity can be shown by the new approach.

Fekete Csaba:
Változás és folyamatosság
Néhány jegyzet új énekeskönyvünkhöz

A választott cím szerint folytatja a református hagyományt énekeskönyvünk, az 1948-as kiadástól eltérő szerkezetben, régi és új énekek átvételével. Istentiszteleti rendek és imádságok is csatlakoznak a mutatókhoz.

Continuity and also Change characterise the new Hungarian reformed psalter and hymnal. Traditionally all the Geneva psalms and and the best of the 16th century paraphrases are included. But not arranged according to the topics of the Heidelberg Catehcism, as in 1948. Lutheran, baptist and roman catholic songs are newly adapted to enriche the festival occassions of the church year. Other hymns and modern songs are dedicated to be used at Bible hours and congregational happenings. The order of the service and a whole series of daily and all festival prayers also included, together with indexes. Among the new adaptations are the communion hymn by Jan Hus, or the strophic version of the Nicean Creed.

Tokics Imre:
A nemzeti identitás kialakulása az Ószövetségben

A haza és az ellenség fogalma az Ószövetségben szorosan összefügg egymással, mivel mindig védeni kellett az országot a külső támadásoktól. A haza és otthon az Ábrahám ígéreteinek valódi beteljesülését is jelen-tette, amelyet mindig óvni kellett a külső hódítóktól.
Az Ószövetség szerint ellenségek azok voltak, akik megtámadták az otthonokat. Bár Isten nem csupán az ellenséget engedte meg, hanem saját népének nevelésére és képzésére is felhasználta ezt. Tanulmányunkban a két rivális ellenfélnek a gondolatát közelítjük meg, és szövegösszefüggésében megvizsgáljuk az egyrészt belső, másrészt külső, hazát támadó ellenséget. Időnként el kell távolodnunk az otthontól, hogy lássuk annak értékét és jelentőségét. Így volt ez az izraeliták életében is, akik csak hazájuk elhagyása után ismerték fel annak vallási és kulturális jelentőségét, az identitás fontosságát.
Természetesen a haza fogalma messzebbre megy, mint az izraeli határokon levő földterület, ugyanis magában foglalja az elveszett paradicsom, az Éden utáni vágyakozás gondolatát. Az Újszövetség felfogásában, az otthon még Isten megjelenését is magában foglalja, ahogyan ezt a keresztyének a Miatyánk imádságában kérik.

The concept of home and enemy in the Old Testament is closely bound together as it had to have been protected all the time from the attacks of outlander enemies. Home itself was the truly completion of the Abrahamic promises as well which was always to be protected from outlander conquerors.
According to Old Testament mind enemies were the ones that attacked home. Although God not only permitted the enemies to enemies to appear, but He used them for educating and training is own people. In my I’ll bring close the idea of these two rival opponents and examine it clearly on because of certain texts: the home on one hand and the home-attacking enemy on the other hand. We sometime must be apart from important things to be able to see its importance and significance. This was so in the life of the Israelites who realized its religious and cultural significance only after having departed their home.
Certainly, the concept of Home goes further than the land itself beyond its physical Israeli borders and it implies the idea of longing for the lost paradise. In the conception of the New Testament, it even predicts the appearance of God’s Kingdom which is commonly asked for by the Christian in the Lord’s Prayer.

Salát Gergely:
Vallások és valláspolitika Kínában

Kínában a vallások hagyományosan alá voltak rendelve az univerzálisnak tartott császári hatalomnak, az államtól független vallási szervezetek nem léteztek, s ezt a hagyományt az 1949-ben hatalomra került kommunista kormányzat is folytatta. A maói időszakban kialakult a hivatalosan elismert vallások, illetve a vallásokat felügyelő szervek intézményrendszere, s elindult a vallási közösségek betagolása az egyéb társadalmi szervezetek közé. A működés alapjainak felszámolása után a kulturális forradalom alatt mindenféle vallásgyakorlás megszűnt, a vallásokat üldözték. A reform és nyitás korában a vallási tevékenységet újra engedélyezték, s Kínában vallási reneszánsz kezdődött. A kínai jogszabályok elvileg biztosítják a vallásszabadságot, ez azonban kizárólag az államilag elismert öt vallásra vonatkozik, s ezek működését is szigorúan ellenőrzik. A korlátozások és az elmúlt évtized keményebb politikája ellenére a kínai hívők számát ma több százmillióra teszik.

In China, religions have traditionally been subordinated to the universal imperial power, and there were no religious organizations independent of the state. This tradition has been continued by the Communist government that came to power in 1949. During the period of Mao Zedong, the institutional system of officially recognized religions and the organs supervising religions were established, and the integration of religious communities into the system of social organizations began. After the foundations of the operation of religions were abolished, all religious practices ceased during the Cultural Revolution, and religions were persecuted. In the age of Reform and Opening, religious activity was once again allowed, and a religious renaissance began in China. Chinese law guarantees freedom of religion in principle, but this only applies to the five state-recognized religions, and their operation is strictly controlled. Despite restrictions and tougher policies over the past decade, the number of Chinese believers today is estimated at hundreds of millions.