Mit jelent az erőszak?

Budapest – Hogyan álljunk az erőszakhoz? Milyen bibliai történetek mutatják az erőszakra adható keresztény válaszokat? Létezhet-e megbékélés nélküli kereszténység? Az erőszakról tartott nyilvános szimpóziumot a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Theológiai Szemléjének szerkesztőbizottsága.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára, dr. Fischl Vilmos köszöntőjét követően dr. Kádár Zsolt ismertette a kilencvenegyedik évfolyamában járó Theológiai Szemle felépítését. „Már a Szentírás elején találkozunk azzal, hogy erőszakkal telt meg a föld. Ez vezetett az özönvízhez. Amennyiben a Bibliát alaposan átlapozzuk, látjuk, hogy mind az Ószövetség, mind az Újszövetség tele van erőszakkal. Azért jött Krisztus, hogy az erőszaknak a hatalmát megtörje” – hangsúlyozta a szerkesztőbizottság elnöke. Kádár Zsolt beszédében kitért arra, hogy az erőszak az egyháztörténetben kétpólusúan is megjelent. „Nem volt mentes az egyház sem az erőszaktól. Ezzel szembe kell néznünk. Tudnunk kell, hogy az erőszak minden esetben visszaélés a hatalommal és az erővel. Azonban azt is tudjuk, hogy nem az erőszaké az utolsó szó, hanem az irgalmasságé” – mondta Kádár.

Dr. Bóna Zoltán kiemelte, hogy a Theológiai Szemle szerkesztése során arra törekednek, hogy a folyóirat ne csak a szűken vett teológiai gondolkodást mutassa be és adjon publikálási lehetőséget, hanem interdiszciplináris kívánalmakat képviseljen, mellyel szélesebb olvasóközönséghez tud eljutni. Paul Tillich nyomán a főszerkesztő hangsúlyozta, hogy az egyház azért került ki a világ figyelméből, mert olyan válaszokat ad, amelyekhez megelőző kérdés nem volt. „A korábbi konferenciánkon előkerülő migráció és a mostani szimpózium erőszak kérdése talán mutatja, hogy az egyház tudományosan is foglalkozik lényeges kérdésekkel” – mondta Bóna.

Az erőszak fogalmának bibliai-teológiai megközelítése címmel dr. Békési Sándor tartott előadást. A református tanszékvezető egyetemi tanár az erőszak ószövetségi jelentéséből kiindulva – a héber szó visszaélést jelent – rámutatott arra, hogy minden bűn azt jelenti: kiszakadás történik abból a rendből, aminek az Isten az alkotója. Az erőszak célja, hogy összekuszálja a rendet és annak negatív értelmét adjon. „Az isteni törvény olyan rend, amely szabályozza az együttélést. A tízparancsolat ajánlásai nem mások, mint az erőszak elleni védekezések. A próféták hangsúlyozták, hogy az emberi élet méltóságának a kiteljesedése az erőszak által bomlik meg” – hangsúlyozta Békési. A református egyetem rendszeres teológiai tanszékének vezetője előadásában a tavaly elhunyt világhírű antropológus, René Girard gondolataira támaszkodva mutatott rá az emberi vágyakozás veszélyeire. „Girard abból indult ki, hogy az ember sajátosságához tartozik a mimetikus vágy, azaz a versengés. Ennek jó iránya az, amikor jót teszünk, építkezünk. A rossz irány az, ha az ember nem azt nézi, ami önmagát építi, hanem a másikat, és arra vágyódik, hogy – szellemi és fizikai értelemben – neki is ugyanaz meglegyen” – hangsúlyozta Békési. A református előadó rámutatott arra, hogy az ősbűn olyan vágy, ami arra irányult, hogy az ember az isteni hatalmat akarta elérni.
Békési Sándor a mítosz szerepét is kiemelte: „A mítosz lényege az, hogy az agresszió először mindenkire kiterjed, majd hogy kezelhetővé váljon, egy ellen irányul. Az egy elleni agresszió úgy állítja helyre a társadalom békéjét, hogy szakralizálja a gyilkosságot. Ez hasonló a politikai mítoszhoz, amikor egy emberrel leszámolnak. Ugyanez azonban megtalálható Oidipusz történeténél is, de a Bibliában is, például Jónásnál.” Békési kiemelte: „Girard felemlíti, hogy mítoszokban él az emberiség. De van egy másik oldal is: az evangélium. Az evangélium üzenete ugyanis nem a mítosz.” Mint fogalmazott, az előző modelltől eltérően, az Újszövetségben azt látjuk, hogy a démoni erő bukik el, mert nyilvánvalóvá válnak működésének titkai. „Jézus élete nem mitológia, hanem a kereszt áldozata. Egy ártatlan mártíromságát jelenti. A gonosz erők így saját megsemmisítésükön munkálkodtak. A modern kor mégis a mítoszhoz ragaszkodik…” – fogalmazott az egyetemi tanár. „Feladatunk a megbékélés és az összeforrasztás, a Krisztuson keresztül való visszatalálás az isteni rendhez. Ennek az ára a krisztusi kereszt” – mondta Békési.

„Az egyház életében az erőszak hol áldozatként, hol üldözőként jelenik meg” – fogalmazott dr. Mészáros Kálmán. A baptista teológia tanszékvezető főiskolai tanára Az erőszakosság Krisztus egyháza történetében címmel tartott egyháztörténeti előadásában az első évszázadok keresztényüldözéseivel kapcsolatban arra kereste a választ, hogy mi volt az akkori keresztényüldözés oka. „A Római Birodalom sok istenséget valló szellemi háttere összeegyeztethetetlen volt az egyistenhittel. Mivel a birodalomban a császárt is istennek vallották, ez nem fért bele sem a kereszténység, sem a zsidóság rendjébe. A másik ok a keresztény hitvallás forradalmi üzenete. Elődeink egy rabszolgatartó társadalomban beszéltek arról, hogy az emberek között szabadság és egyenlőség van” – fogalmazott a docens.
Mészáros Kálmán előadásában a reformáció korának belső viszályait is kiemelte. Mind Luther, mind Melanchton nem fogadták el az anabaptista mozgalmakat, melynek eredménye, hogy a tan hívőit üldözték. Mészáros hangsúlyozta: „Örömteli, hogy ugyanúgy, ahogy tavaly a Lutheránus Világszövetség Luther Márton antiszemita nézeteit tisztázta és elhatárolódott tőlük, hasonlóképpen öt évvel ezelőtt, a stockholmi gyűlésen a fenti lutheri és melanchtoni magatartást is felülbírálta és elhatárolódott azoktól.”

Az erőszak lélektana címmel Oriold Károly, a genetikai vizsgálatok alapján tartott előadást. A művészetterapeuta hangsúlyozta: vizsgálták, hogy az agresszió milyen hatással van a génekre. Kiderült, hogy több generációnak kell eltelnie ahhoz, hogy az eredeti genetikai állapot visszatérjen.
Az előadó Fónagy Péter pszichoterápiás vizsgálatait említve kiemelte, hogy antiszociális helyzetben megállapítható az agy változása. „Fónagy kimutatta – és ezzel világhírű tudós is lett –, hogy néhány év pszichoterápiás beavatkozás hatására az agy működése láthatóan javult” – emelte ki Oriold Károly. Az agresszió hátteréről, annak társadalmi megítéléséről a művészetterapeuta megállapította, hogy azt ma is tabuként kezelik az emberek. A bántalmazó és bántalmazott viszony mellé a tanú szerepét emelte ki az előadó. „Minden bevallott agresszió, amelyért elfogadható a személyes felelősségvállalás, az a helyreállítás és a jóvátétel alapja” – fogalmazott.

„Jézus, ha mai szóval írnánk le, akkor pacifista volt” – fogalmazott dr. Kránitz Mihály. Az egyetemi tanár úgy vélekedett, hogy „Jézus többször szólt azokról, akiket üldöztek. Jézus nemcsak azt mondja, hogy ne ölj, hanem azt is, hogy aki haragot tart embertársával, azt állítsák törvény elé. Jézusnak a gyűlölet légkörében kellett a szeretet evangéliumát hirdetnie” – mondta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője, aki kitért arra, hogy az emberi gondolkodásban a szemet szemért elv érvényesül, de a krisztusi út a megbocsátáson és az irgalmasságon alapul. Annak a tudásán, hogy az ártatlan szenvedő értünk is feláldozta magát.

Ferenc pápa év eleji körlevelére – „Isten nem közömbös” – utalva Kránitz Mihály kitért arra, hogy Isten számít az emberre és nem hagyja magára az elesettet. Az Ökumenikus Teológiai Bizottság tagja a II. vatikáni zsinat vallásközi párbeszédre és a szolidaritásra való felszólító irataira hivatkozva kiemelte, hogy „ma, amikor a közömbösség globalizációját éljük, és egyre mélyebb az Istennel szembeni közöny, akkor nekünk, keresztényeknek meg kell nyílnunk a dialógusra.”

Az előadásban a nélkülözőkkel, a menekültekkel való szolidaritás, az irgalmasság gyakorlásának fontossága kapott hangsúlyt. „Az Isten nélküli világban a felebaráttal és a természettel szembeni közöny is kialakul. Nekünk nem elmennünk kell a másik problémája mellett, hanem figyelnünk kell rá. Tudnunk kell, hogy akkor nem lenne megváltás, ha Krisztus nem vette volna a mi bűneinket is önmaga vállára” – figyelmeztetett Kránitz Mihály, aki nyomatékosította, hogy „az új evangelizáció Isten irgalmának a hirdetése. Megélni a testvériséget és továbbadni annak örömét – kifelé.”

A Theológiai Szemle szimpóziumjának tanulmányai a folyóirat későbbi lapszámában teljes terjedelmükben olvashatóak lesznek.

Szöveg és fotó: Galambos Ádám
Forrás: http://evangelikus.hu/mit-jelent-az-eroszak