Őszintén a migrációról – Konferenciát tartott a Theológiai Szemle

Budapest – Migráció és/vagy terrorizmus? Mit mond az egyház, a politika és a menekültügy a migrációról? Féljünk, vagy örvendjünk? 2015. május 22-én a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) székházában rendezett konferenciát a Theológiai Szemle.

Pál szavai alapján – „Fogadjátok be tehát egymást, ahogyan Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére” (Róm 15, 9) – hirdette Isten igéjét Fischl Vilmos MEÖT főtitkár a tanácskozás kezdetén. A főtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy Krisztus egyértelműen meghatározta az idegenekkel való viselkedést, ő olyannak fogadja el az embert, amilyen. „Keresztényként fel kell tennünk a kérdést, hogy van-e nálunk szelekció, és ha igen, akkor mit teszünk ellene – fogalmazott Fischl Vilmos.

„A migráció kérdése égetően fontos téma, melyben az egyház embereinek meg kell nyilatkozniuk” – fogalmazott a fennállásának kilencvenedik évét ünneplő Theológiai Szemle szerkesztőbizottsági elnöke. Kádár Zsolt hangsúlyozta, hogy a konferencia a felekezetek teológiai megközelítésein túl arra kívánja rávilágítani a figyelmet, hogy az egyháznak és a társadalomnak egymással párbeszédben kell állnia.

Az üldözöttek, árvák, magukra hagyottak megsegítése a Szentírás értelmében a nép és az egyes ember felelősségeMigráció a Bibliában, biblika teológiai alapvetés címmel Zsengellér József, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja tartott előadást. A dékán előadásában először egyháztörténeti példákon keresztül mutatott rá arra, hogy a migráció kérdése bár a globalizáció hatására ma nagymértékben erősödött, azonban már az ókorban is jelen volt. Zsengellér József a migráció üdvtörténeti vonatkozásában Gerhard von Rad üdvtörténeti vonalvezetését hangsúlyozta. Őstörténeti példákkal élve – Ádám és Éva, Kain és Ábel – a dékán kiemelte, hogy „a bűn cselekvése nemcsak büntetést von maga után, hanem annak következménye egzisztenciális kérdéssé is válik. Mondhatnánk: a bűn zsoldja a migráció.” A dékán előadásában a hit megélésének és megtapasztalásának vonatkozásában hangsúlyozta, hogy a migráció teológiai motívuma az Istenre hagyatkozás, mely új közeget, áldást és új otthont jelent. Az üdvösség vonatkozásában az előadó mind Ó-, mind Újszövetségi példákon keresztül szemléltette, hogy az üldözöttek, árvák, magukra hagyottak megsegítése a Szentírás értelmében a nép és az egyes ember felelőssége.

A migráció az egyetemes és a magyar történelemben címmel Mészáros Kálmán egyháztörténész, a Baptista Teológiai Akadémia tanszékvezetője tartott előadást. „A 2014-es adatok értelmében 51 millió ember keresi hazáját. Ennek fele saját hazájában vándorol, 17 millió ember már elhagyta otthonát, míg 600 ezer menekült a Földközi tengeren próbál átkelni” – fogalmazott az előadó. Az egyháztörténész hangsúlyozta, hogy mind a média, mind a politika által a Charlie Hebdo terrortámadásra való hivatkozással veszélyes párhuzamot keltettek a migráció és a terrorizmus összekapcsolásával. „E két kérdéskör nem ugyanaz, veszélyes, emberek életét megnyomorító nézőpont a kettő összekeverése” – fogalmazott Mészáros Kálmán. Az egyháztörténész a mai migrációs kérdéssel kapcsolatban kiemelte, hogy a kiváltó okokat kell megkeresni. „Ki verte szét az országokat, Ki változtatta meg a struktúrákat? Kinek van felelőssége Szíriában, Afganisztánban, Szíriában, Palesztinában? A kérdés nemcsak nehéz, hanem más megközelítésbe is helyezi a megoldás útját” – fogalmazott az előadó. Az egyháztörténész Magyarország történelmén keresztül mutatott rá, hogy „a Kárpát medence bizonyos értelemben népek átjáróháza volt.” A tatárjárás és a mohácsi csatát követő felosztott ország betelepítések segítségével vált élhetővé. „A be- és kitelepítések meghatározták történelmünket, ezért a magyar történelem az emigráció és a migráció története is” – fogalmazott Mészáros Kálmán.

A migránsok más kultúrák élő hordozói, akiktől tanulhatunk, megismerhetjük egymást Migráció, ökumené, vallásközi dialógus, interkulturalitás címmel Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi tanára tartott előadást. „Európa bízott a reformációban elkezdődő, a francia felvilágosodás szelleméből táplálkozó eszmében. Mára ez a nézőpont változott meg” – hangsúlyozta az egyetemi tanár. A migráció kérdésében „a kényelmes Európának nincs közös cselekvési terve” – fogalmazott az előadó. Béres Tamás rámutatott annak nehézségére, hogy nem a megszokott értékdefiníciókat, nyelvet lehet használni a terrorizmus kérdésében, hiszen számos esetben az ellenség a gyilkosság a másik oldalon dicsőséget jelent. Európai vonatkozásban, a lehetőségek szintjén az egyetemi tanár a vallásközi párbeszédet hangsúlyozta. „A szekuláris állam eddigi modelljei helyett olyanra lenne szükség, mely képes kezelni a vallási sokszínűséget” – emelte ki az evangélikus lelkész. A más kultúráktól való félelemmel kapcsolatban az előadó arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy míg a tárgyi kultúrát megbecsüli Európa, addig az élő kultúra ellen van. „A migránsok más kultúrák élő hordozói, akiktől tanulhatunk, megismerhetjük egymást” – fogalmazott Béres Tamás. Az ökumenikus, egyházközi kapcsolatokat hangsúlyozva hívta fel a figyelmet az evangélikus lelkész arra, hogy „az egyeztető beszélgetés sok esetben nem szándékában akad el, hanem hermeneutikailag nehézkes.” Béres Tamás előadásában a közös tapasztalatra törekvést, a vallási nézeten felüli közös nyelv megtalálását, valamint a másik megismerésére való nyitottságot hangsúlyozta.

A törvényileg szabályozott bevándorlási politika helyett a fő irány a magasabb kerítések, a gyorsabb őrhajók és az illegális migráció segítőire kirótt súlyosabb ítéletek felé mutat„Az európai egyházak arra figyelmeztetnek, hogy a kontinens nem zárkózhat el attól, ami a szomszédságban történik, és szükséges a szolidaritás az olyan országokkal, mint Libanon, amely a menekültek nagy tömegeit fogadja” – fogalmazott Torsten Moritz, az Európai Egyházak Migrációs Bizottságának ügyvezető titkára. Az előadó a brüsszeli ideiglenes elosztási mechanizmussal kapcsolatban kiemelte, hogy érezhető, hogy ez a javaslat még kidolgozás alatt van, azonban jelenleg ez látszik a járható útnak. A bevándorlás krimianalizálásával kapcsolatban aggasztónak látta a főtitkár, hogy „a törvényileg szabályozott bevándorlási politika helyett a fő irány a magasabb kerítések, a gyorsabb őrhajók és az illegális migráció segítőire kirótt súlyosabb ítéletek felé mutat.” Torsten Moritz kiemelte, hogy „közép és hosszú távon Európának nagyobb bevándorlásra van szüksége, hogy stabilizálja népességét, és fenntartsa a dolgozók és a nyugdíjasok elfogadható arányát.” Az Európai Egyházak Migrációs Bizottságának tevékenységével kapcsolatban az előadó hangsúlyozta, hogy felemelték szavukat a sokféleség növekedését bátorító oktatásért.

Migráció és biztonság címmel Jungert Béla nagykövet tartott előadást. Az előadó a politikai szándékokra és a médiában megjelenő hírekre utalva kiemelte, hogy „tematizálják közbeszédünket és így nem a valóságról szól a diskurzus.” A nagykövet hangsúlyozta, hogy „a nemzetközi migráció alapvetően hasznos és pozitív, mely képes a népek közötti feszültséget oldani, jól hat mindkét ország gazdaságára is, ehhez azonban partnerség szükséges.” Jungert Béla aggasztónak tartotta, hogy mind a mai napig nem tisztázott a tengeri határvédés és embermentés kérdése, hogy ki és pontosan miért felelős. A nagykövet kiemelte, hogy „a migrációellenes gondolat és a keresztény tanítás ellentétben áll egymással. Ezt tudjuk, de nem értjük, hogy az egyház miért nem, vagy csak igen halkan hallatja a hangját ebben a kérdésben...”

Míg 2014-ben csaknem 43 ezer menedékkérő érkezett hazánkba, addig 2015-ben ez a szám már meghaladta az 50 ezret. Szép Árpád, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatóság menekültügyi igazgatója A migráció és bevándorlás címmel tartott előadásában rávilágított arra, hogy Magyarország ma is tranzitországnak számít, azaz a hazánkba érkező migránsok legnagyobb része nem Magyarországon kíván letelepülni, hanem innen nyugati országokba szeretne eljutni. „A migrációhoz tartozó szakkifejezéseket a média és a politika is jellemzően köznyelvi értelemben használja, nem szükségszerűen a jogi pontosság jegyében. Ennek eredményeként egyes esetekben nagyon félreérhetően, esetleg kifejezetten manipulatív módon történik a téma kommunikációja, ami rendkívüli mértékben megnehezítheti a probléma kezelését." – fogalmazott az igazgató. Szép Árpád kiemelte, hogy a kiváltó okok kezelésére kéne a legnagyobb hangsúlyt tenni, azaz olyan európai stratégia kidolgozása lenne megfelelő, mely az adott országok stabilitásához vezetnének. A bevándorlás növekedése számos kérdést vet ugyanakkor fel, hiszen míg 2014-ben 43 ezer menekült érkezett hazánkba, addig 2015-ben ez a szám már meghaladta az 50 ezret és várhatóan év végére megközelíti a 100 ezer főt.

Tehetünk azért, hogy ne diaszpórák alakuljanak ki, hanem, a másikat elfogadó közösséggé váljunkA migráció gyakorlati megközelítéséről és az abban szerzett tapasztalatokról tartott előadást Kanizsai-Nagy Dóra, a Református Missziói Központ vezetője. Az előadó bemutatta oktatási és lakhatási programjukat, valamint migráns tanodájuk felépítését. A misszióvezető hangsúlyozta, hogy „tudnunk kell, hogy a hozzánk érkezők védelmet kereső emberek. Amennyiben testvérnek tekintünk a másikra valós segítséget tudunk nyújtani. Azon dolgozunk, hogy ez a szemlélet gyülekezeti szinten is valósuljon meg, azaz váljunk valós, krisztusi értelemben vett befogadó közösséggé.” Kanizsai-Nagy Dóra a közösségi házukban szerzett tapasztalatok alapján – ahol heti szinten 150 embernek segítenek – kiemelte, hogy a párbeszéd elengedhetetlen út a másik megbecsüléséhez. „Ma még Magyarországon nem alakultak ki elszeparálódott bevándorló közösségek. Egymás megismerésével tehetünk azért, hogy ne diaszpórák alakuljanak ki, hanem, a másikat elfogadó közösséggé váljunk.”

A Theológiai Szemle által szervezett konferencia előadásai teljes terjedelmében olvashatóak lesznek a szemle őszi lapszámában.