Mit jelent az erőszak?

 

 

Budapest – Hogyan álljunk az erőszakhoz? Milyen bibliai történetek mutatják az erőszakra adható keresztény válaszokat? Létezhet-e megbékélés nélküli kereszténység? Az erőszakról tartott nyilvános szimpóziumot a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Theológiai Szemléjének szerkesztőbizottsága.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára, dr. Fischl Vilmos köszöntőjét követően dr. Kádár Zsolt ismertette a kilencvenegyedik évfolyamában járó Theológiai Szemle felépítését. „Már a Szentírás elején találkozunk azzal, hogy erőszakkal telt meg a föld. Ez vezetett az özönvízhez. Amennyiben a Bibliát alaposan átlapozzuk, látjuk, hogy mind az Ószövetség, mind az Újszövetség tele van erőszakkal. Azért jött Krisztus, hogy az erőszaknak a hatalmát megtörje” – hangsúlyozta a szerkesztőbizottság elnöke. Kádár Zsolt beszédében kitért arra, hogy az erőszak az egyháztörténetben kétpólusúan is megjelent. „Nem volt mentes az egyház sem az erőszaktól. Ezzel szembe kell néznünk. Tudnunk kell, hogy az erőszak minden esetben visszaélés a hatalommal és az erővel. Azonban azt is tudjuk, hogy nem az erőszaké az utolsó szó, hanem az irgalmasságé” – mondta Kádár.

Dr. Bóna Zoltán kiemelte, hogy a Theológiai Szemle szerkesztése során arra törekednek, hogy a folyóirat ne csak a szűken vett teológiai gondolkodást mutassa be és adjon publikálási lehetőséget, hanem interdiszciplináris kívánalmakat képviseljen, mellyel szélesebb olvasóközönséghez tud eljutni. Paul Tillich nyomán a főszerkesztő hangsúlyozta, hogy az egyház azért került ki a világ figyelméből, mert olyan válaszokat ad, amelyekhez megelőző kérdés nem volt. „A korábbi konferenciánkon előkerülő migráció és a mostani szimpózium erőszak kérdése talán mutatja, hogy az egyház tudományosan is foglalkozik lényeges kérdésekkel” – mondta Bóna.

Az erőszak fogalmának bibliai-teológiai megközelítése címmel dr. Békési Sándor tartott előadást. A református tanszékvezető egyetemi tanár az erőszak ószövetségi jelentéséből kiindulva – a héber szó visszaélést jelent – rámutatott arra, hogy minden bűn azt jelenti: kiszakadás történik abból a rendből, aminek az Isten az alkotója. Az erőszak célja, hogy összekuszálja a rendet és annak negatív értelmét adjon. „Az isteni törvény olyan rend, amely szabályozza az együttélést. A tízparancsolat ajánlásai nem mások, mint az erőszak elleni védekezések. A próféták hangsúlyozták, hogy az emberi élet méltóságának a kiteljesedése az erőszak által bomlik meg” – hangsúlyozta Békési. A református egyetem rendszeres teológiai tanszékének vezetője előadásában a tavaly elhunyt világhírű antropológus, René Girard gondolataira támaszkodva mutatott rá az emberi vágyakozás veszélyeire. „Girard abból indult ki, hogy az ember sajátosságához tartozik a mimetikus vágy, azaz a versengés. Ennek jó iránya az, amikor jót teszünk, építkezünk. A rossz irány az, ha az ember nem azt nézi, ami önmagát építi, hanem a másikat, és arra vágyódik, hogy – szellemi és fizikai értelemben – neki is ugyanaz meglegyen” – hangsúlyozta Békési. A református előadó rámutatott arra, hogy az ősbűn olyan vágy, ami arra irányult, hogy az ember az isteni hatalmat akarta elérni.
Békési Sándor a mítosz szerepét is kiemelte: „A mítosz lényege az, hogy az agresszió először mindenkire kiterjed, majd hogy kezelhetővé váljon, egy ellen irányul. Az egy elleni agresszió úgy állítja helyre a társadalom békéjét, hogy szakralizálja a gyilkosságot. Ez hasonló a politikai mítoszhoz, amikor egy emberrel leszámolnak. Ugyanez azonban megtalálható Oidipusz történeténél is, de a Bibliában is, például Jónásnál.” Békési kiemelte: „Girard felemlíti, hogy mítoszokban él az emberiség. De van egy másik oldal is: az evangélium. Az evangélium üzenete ugyanis nem a mítosz.” Mint fogalmazott, az előző modelltől eltérően, az Újszövetségben azt látjuk, hogy a démoni erő bukik el, mert nyilvánvalóvá válnak működésének titkai. „Jézus élete nem mitológia, hanem a kereszt áldozata. Egy ártatlan mártíromságát jelenti. A gonosz erők így saját megsemmisítésükön munkálkodtak. A modern kor mégis a mítoszhoz ragaszkodik…” – fogalmazott az egyetemi tanár. „Feladatunk a megbékélés és az összeforrasztás, a Krisztuson keresztül való visszatalálás az isteni rendhez. Ennek az ára a krisztusi kereszt” – mondta Békési.

„Az egyház életében az erőszak hol áldozatként, hol üldözőként jelenik meg” – fogalmazott dr. Mészáros Kálmán. A baptista teológia tanszékvezető főiskolai tanára Az erőszakosság Krisztus egyháza történetében címmel tartott egyháztörténeti előadásában az első évszázadok keresztényüldözéseivel kapcsolatban arra kereste a választ, hogy mi volt az akkori keresztényüldözés oka. „A Római Birodalom sok istenséget valló szellemi háttere összeegyeztethetetlen volt az egyistenhittel. Mivel a birodalomban a császárt is istennek vallották, ez nem fért bele sem a kereszténység, sem a zsidóság rendjébe. A másik ok a keresztény hitvallás forradalmi üzenete. Elődeink egy rabszolgatartó társadalomban beszéltek arról, hogy az emberek között szabadság és egyenlőség van” – fogalmazott a docens.
Mészáros Kálmán előadásában a reformáció korának belső viszályait is kiemelte. Mind Luther, mind Melanchton nem fogadták el az anabaptista mozgalmakat, melynek eredménye, hogy a tan hívőit üldözték. Mészáros hangsúlyozta: „Örömteli, hogy ugyanúgy, ahogy tavaly a Lutheránus Világszövetség Luther Márton antiszemita nézeteit tisztázta és elhatárolódott tőlük, hasonlóképpen öt évvel ezelőtt, a stockholmi gyűlésen a fenti lutheri és melanchtoni magatartást is felülbírálta és elhatárolódott azoktól.”

Az erőszak lélektana címmel Oriold Károly, a genetikai vizsgálatok alapján tartott előadást. A művészetterapeuta hangsúlyozta: vizsgálták, hogy az agresszió milyen hatással van a génekre. Kiderült, hogy több generációnak kell eltelnie ahhoz, hogy az eredeti genetikai állapot visszatérjen.
Az előadó Fónagy Péter pszichoterápiás vizsgálatait említve kiemelte, hogy antiszociális helyzetben megállapítható az agy változása. „Fónagy kimutatta – és ezzel világhírű tudós is lett –, hogy néhány év pszichoterápiás beavatkozás hatására az agy működése láthatóan javult” – emelte ki Oriold Károly. Az agresszió hátteréről, annak társadalmi megítéléséről a művészetterapeuta megállapította, hogy azt ma is tabuként kezelik az emberek. A bántalmazó és bántalmazott viszony mellé a tanú szerepét emelte ki az előadó. „Minden bevallott agresszió, amelyért elfogadható a személyes felelősségvállalás, az a helyreállítás és a jóvátétel alapja” – fogalmazott.

„Jézus, ha mai szóval írnánk le, akkor pacifista volt” – fogalmazott dr. Kránitz Mihály. Az egyetemi tanár úgy vélekedett, hogy „Jézus többször szólt azokról, akiket üldöztek. Jézus nemcsak azt mondja, hogy ne ölj, hanem azt is, hogy aki haragot tart embertársával, azt állítsák törvény elé. Jézusnak a gyűlölet légkörében kellett a szeretet evangéliumát hirdetnie” – mondta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője, aki kitért arra, hogy az emberi gondolkodásban a szemet szemért elv érvényesül, de a krisztusi út a megbocsátáson és az irgalmasságon alapul. Annak a tudásán, hogy az ártatlan szenvedő értünk is feláldozta magát.

Ferenc pápa év eleji körlevelére – „Isten nem közömbös” – utalva Kránitz Mihály kitért arra, hogy Isten számít az emberre és nem hagyja magára az elesettet. Az Ökumenikus Teológiai Bizottság tagja a II. vatikáni zsinat vallásközi párbeszédre és a szolidaritásra való felszólító irataira hivatkozva kiemelte, hogy „ma, amikor a közömbösség globalizációját éljük, és egyre mélyebb az Istennel szembeni közöny, akkor nekünk, keresztényeknek meg kell nyílnunk a dialógusra.”

Az előadásban a nélkülözőkkel, a menekültekkel való szolidaritás, az irgalmasság gyakorlásának fontossága kapott hangsúlyt. „Az Isten nélküli világban a felebaráttal és a természettel szembeni közöny is kialakul. Nekünk nem elmennünk kell a másik problémája mellett, hanem figyelnünk kell rá. Tudnunk kell, hogy akkor nem lenne megváltás, ha Krisztus nem vette volna a mi bűneinket is önmaga vállára” – figyelmeztetett Kránitz Mihály, aki nyomatékosította, hogy „az új evangelizáció Isten irgalmának a hirdetése. Megélni a testvériséget és továbbadni annak örömét – kifelé.”

A Theológiai Szemle szimpóziumjának tanulmányai a folyóirat későbbi lapszámában teljes terjedelmükben olvashatóak lesznek.

Szöveg és fotó: Galambos Ádám
Forrás: http://evangelikus.hu/mit-jelent-az-eroszak

 

 

 

Őszintén a migrációról – Konferenciát tartott a Theológiai Szemle

 

Budapest – Migráció és/vagy terrorizmus? Mit mond az egyház, a politika és a menekültügy a migrációról? Féljünk, vagy örvendjünk? 2015. május 22-én a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) székházában rendezett konferenciát a Theológiai Szemle.

Pál szavai alapján – „Fogadjátok be tehát egymást, ahogyan Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére” (Róm 15, 9) – hirdette Isten igéjét Fischl Vilmos MEÖT főtitkár a tanácskozás kezdetén. A főtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy Krisztus egyértelműen meghatározta az idegenekkel való viselkedést, ő olyannak fogadja el az embert, amilyen. „Keresztényként fel kell tennünk a kérdést, hogy van-e nálunk szelekció, és ha igen, akkor mit teszünk ellene – fogalmazott Fischl Vilmos.

„A migráció kérdése égetően fontos téma, melyben az egyház embereinek meg kell nyilatkozniuk” – fogalmazott a fennállásának kilencvenedik évét ünneplő Theológiai Szemle szerkesztőbizottsági elnöke. Kádár Zsolt hangsúlyozta, hogy a konferencia a felekezetek teológiai megközelítésein túl arra kívánja rávilágítani a figyelmet, hogy az egyháznak és a társadalomnak egymással párbeszédben kell állnia.

Az üldözöttek, árvák, magukra hagyottak megsegítése a Szentírás értelmében a nép és az egyes ember felelősségeMigráció a Bibliában, biblika teológiai alapvetés címmel Zsengellér József, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja tartott előadást. A dékán előadásában először egyháztörténeti példákon keresztül mutatott rá arra, hogy a migráció kérdése bár a globalizáció hatására ma nagymértékben erősödött, azonban már az ókorban is jelen volt. Zsengellér József a migráció üdvtörténeti vonatkozásában Gerhard von Rad üdvtörténeti vonalvezetését hangsúlyozta. Őstörténeti példákkal élve – Ádám és Éva, Kain és Ábel – a dékán kiemelte, hogy „a bűn cselekvése nemcsak büntetést von maga után, hanem annak következménye egzisztenciális kérdéssé is válik. Mondhatnánk: a bűn zsoldja a migráció.” A dékán előadásában a hit megélésének és megtapasztalásának vonatkozásában hangsúlyozta, hogy a migráció teológiai motívuma az Istenre hagyatkozás, mely új közeget, áldást és új otthont jelent. Az üdvösség vonatkozásában az előadó mind Ó-, mind Újszövetségi példákon keresztül szemléltette, hogy az üldözöttek, árvák, magukra hagyottak megsegítése a Szentírás értelmében a nép és az egyes ember felelőssége.

A migráció az egyetemes és a magyar történelemben címmel Mészáros Kálmán egyháztörténész, a Baptista Teológiai Akadémia tanszékvezetője tartott előadást. „A 2014-es adatok értelmében 51 millió ember keresi hazáját. Ennek fele saját hazájában vándorol, 17 millió ember már elhagyta otthonát, míg 600 ezer menekült a Földközi tengeren próbál átkelni” – fogalmazott az előadó. Az egyháztörténész hangsúlyozta, hogy mind a média, mind a politika által a Charlie Hebdo terrortámadásra való hivatkozással veszélyes párhuzamot keltettek a migráció és a terrorizmus összekapcsolásával. „E két kérdéskör nem ugyanaz, veszélyes, emberek életét megnyomorító nézőpont a kettő összekeverése” – fogalmazott Mészáros Kálmán. Az egyháztörténész a mai migrációs kérdéssel kapcsolatban kiemelte, hogy a kiváltó okokat kell megkeresni. „Ki verte szét az országokat, Ki változtatta meg a struktúrákat? Kinek van felelőssége Szíriában, Afganisztánban, Szíriában, Palesztinában? A kérdés nemcsak nehéz, hanem más megközelítésbe is helyezi a megoldás útját” – fogalmazott az előadó. Az egyháztörténész Magyarország történelmén keresztül mutatott rá, hogy „a Kárpát medence bizonyos értelemben népek átjáróháza volt.” A tatárjárás és a mohácsi csatát követő felosztott ország betelepítések segítségével vált élhetővé. „A be- és kitelepítések meghatározták történelmünket, ezért a magyar történelem az emigráció és a migráció története is” – fogalmazott Mészáros Kálmán.

A migránsok más kultúrák élő hordozói, akiktől tanulhatunk, megismerhetjük egymást Migráció, ökumené, vallásközi dialógus, interkulturalitás címmel Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi tanára tartott előadást. „Európa bízott a reformációban elkezdődő, a francia felvilágosodás szelleméből táplálkozó eszmében. Mára ez a nézőpont változott meg” – hangsúlyozta az egyetemi tanár. A migráció kérdésében „a kényelmes Európának nincs közös cselekvési terve” – fogalmazott az előadó. Béres Tamás rámutatott annak nehézségére, hogy nem a megszokott értékdefiníciókat, nyelvet lehet használni a terrorizmus kérdésében, hiszen számos esetben az ellenség a gyilkosság a másik oldalon dicsőséget jelent. Európai vonatkozásban, a lehetőségek szintjén az egyetemi tanár a vallásközi párbeszédet hangsúlyozta. „A szekuláris állam eddigi modelljei helyett olyanra lenne szükség, mely képes kezelni a vallási sokszínűséget” – emelte ki az evangélikus lelkész. A más kultúráktól való félelemmel kapcsolatban az előadó arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy míg a tárgyi kultúrát megbecsüli Európa, addig az élő kultúra ellen van. „A migránsok más kultúrák élő hordozói, akiktől tanulhatunk, megismerhetjük egymást” – fogalmazott Béres Tamás. Az ökumenikus, egyházközi kapcsolatokat hangsúlyozva hívta fel a figyelmet az evangélikus lelkész arra, hogy „az egyeztető beszélgetés sok esetben nem szándékában akad el, hanem hermeneutikailag nehézkes.” Béres Tamás előadásában a közös tapasztalatra törekvést, a vallási nézeten felüli közös nyelv megtalálását, valamint a másik megismerésére való nyitottságot hangsúlyozta.

A törvényileg szabályozott bevándorlási politika helyett a fő irány a magasabb kerítések, a gyorsabb őrhajók és az illegális migráció segítőire kirótt súlyosabb ítéletek felé mutat„Az európai egyházak arra figyelmeztetnek, hogy a kontinens nem zárkózhat el attól, ami a szomszédságban történik, és szükséges a szolidaritás az olyan országokkal, mint Libanon, amely a menekültek nagy tömegeit fogadja” – fogalmazott Torsten Moritz, az Európai Egyházak Migrációs Bizottságának ügyvezető titkára. Az előadó a brüsszeli ideiglenes elosztási mechanizmussal kapcsolatban kiemelte, hogy érezhető, hogy ez a javaslat még kidolgozás alatt van, azonban jelenleg ez látszik a járható útnak. A bevándorlás krimianalizálásával kapcsolatban aggasztónak látta a főtitkár, hogy „a törvényileg szabályozott bevándorlási politika helyett a fő irány a magasabb kerítések, a gyorsabb őrhajók és az illegális migráció segítőire kirótt súlyosabb ítéletek felé mutat.” Torsten Moritz kiemelte, hogy „közép és hosszú távon Európának nagyobb bevándorlásra van szüksége, hogy stabilizálja népességét, és fenntartsa a dolgozók és a nyugdíjasok elfogadható arányát.” Az Európai Egyházak Migrációs Bizottságának tevékenységével kapcsolatban az előadó hangsúlyozta, hogy felemelték szavukat a sokféleség növekedését bátorító oktatásért.

Migráció és biztonság címmel Jungert Béla nagykövet tartott előadást. Az előadó a politikai szándékokra és a médiában megjelenő hírekre utalva kiemelte, hogy „tematizálják közbeszédünket és így nem a valóságról szól a diskurzus.” A nagykövet hangsúlyozta, hogy „a nemzetközi migráció alapvetően hasznos és pozitív, mely képes a népek közötti feszültséget oldani, jól hat mindkét ország gazdaságára is, ehhez azonban partnerség szükséges.” Jungert Béla aggasztónak tartotta, hogy mind a mai napig nem tisztázott a tengeri határvédés és embermentés kérdése, hogy ki és pontosan miért felelős. A nagykövet kiemelte, hogy „a migrációellenes gondolat és a keresztény tanítás ellentétben áll egymással. Ezt tudjuk, de nem értjük, hogy az egyház miért nem, vagy csak igen halkan hallatja a hangját ebben a kérdésben...”

Míg 2014-ben csaknem 43 ezer menedékkérő érkezett hazánkba, addig 2015-ben ez a szám már meghaladta az 50 ezret. Szép Árpád, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatóság menekültügyi igazgatója A migráció és bevándorlás címmel tartott előadásában rávilágított arra, hogy Magyarország ma is tranzitországnak számít, azaz a hazánkba érkező migránsok legnagyobb része nem Magyarországon kíván letelepülni, hanem innen nyugati országokba szeretne eljutni. „A migrációhoz tartozó szakkifejezéseket a média és a politika is jellemzően köznyelvi értelemben használja, nem szükségszerűen a jogi pontosság jegyében. Ennek eredményeként egyes esetekben nagyon félreérhetően, esetleg kifejezetten manipulatív módon történik a téma kommunikációja, ami rendkívüli mértékben megnehezítheti a probléma kezelését." – fogalmazott az igazgató. Szép Árpád kiemelte, hogy a kiváltó okok kezelésére kéne a legnagyobb hangsúlyt tenni, azaz olyan európai stratégia kidolgozása lenne megfelelő, mely az adott országok stabilitásához vezetnének. A bevándorlás növekedése számos kérdést vet ugyanakkor fel, hiszen míg 2014-ben 43 ezer menekült érkezett hazánkba, addig 2015-ben ez a szám már meghaladta az 50 ezret és várhatóan év végére megközelíti a 100 ezer főt.

Tehetünk azért, hogy ne diaszpórák alakuljanak ki, hanem, a másikat elfogadó közösséggé váljunkA migráció gyakorlati megközelítéséről és az abban szerzett tapasztalatokról tartott előadást Kanizsai-Nagy Dóra, a Református Missziói Központ vezetője. Az előadó bemutatta oktatási és lakhatási programjukat, valamint migráns tanodájuk felépítését. A misszióvezető hangsúlyozta, hogy „tudnunk kell, hogy a hozzánk érkezők védelmet kereső emberek. Amennyiben testvérnek tekintünk a másikra valós segítséget tudunk nyújtani. Azon dolgozunk, hogy ez a szemlélet gyülekezeti szinten is valósuljon meg, azaz váljunk valós, krisztusi értelemben vett befogadó közösséggé.” Kanizsai-Nagy Dóra a közösségi házukban szerzett tapasztalatok alapján – ahol heti szinten 150 embernek segítenek – kiemelte, hogy a párbeszéd elengedhetetlen út a másik megbecsüléséhez. „Ma még Magyarországon nem alakultak ki elszeparálódott bevándorló közösségek. Egymás megismerésével tehetünk azért, hogy ne diaszpórák alakuljanak ki, hanem, a másikat elfogadó közösséggé váljunk.”

A Theológiai Szemle által szervezett konferencia előadásai teljes terjedelmében olvashatóak lesznek a szemle őszi lapszámában.