A Theologiai Szemle szerkesztőbizottsága a Pünkösdi Teológiai Főiskolán


Közel másfél évtizede döntött úgy a Theologiai Szemle szerkesztőbizottsága, hogy a szerkesztési munkát kibővítve igyekszik eleven kapcsolatba kerülni mindazokkal, akik rendszeres olvasói az egyik legrégebbi magyarországi theologia folyóiratnak. Ennek során, amint arról az egyházi sajtóorgánumok rendszeresen beszámoltak a szerkesztői feladatokat végző ökumenikus közösség ellátogatott a határon inneni és határainkon túli egyházi központokba, theologiai fakultásokra, lelkészi közösségekbe, gyülekezetekbe. Fontos, kölcsönös gazdagodást jelentő találkozásokra került sor. Új olvasók, és új szerzők tűntek fel, új észrevételekkel, szempontokkal gyarapodtak a szerkesztők.

A hazai intézménylátogatás során május 11-én a szerkesztőbizottság a budapesti Pünkösdi Teológiai Főiskolára látogatott. A gondosan előkészített program során elsőként az intézmény tanáraival és hallgatóival találkoztak a vendégek, akiket úgyis, mint a szerkesztőbizottság tagja Ungvári Csaba rektor-helyettes köszöntött.

 A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa küldetéséről és működéséről Dr. Fischl Vilmos főtitkár adott tájékoztatást. Külön szólt az Ökumenikus Tanács bizottságaiban folyó munkáról, a Theologiai Szemle megjelentetésének és kiadásának hátteréről.

A Theologiai Szemle történetének és közelmúltbeli szolgálatának állomásairól adott áttekintést Kádár Zsolt a szerkesztőbizottság elnöke. Elmondta, hogy az egyes egyháztörténeti korszakokban miképpen adta tovább ez a folyóirat a theologia tudományának legfrissebb felismerésit, tájékoztatva, tanítva, inspirálva lelkészeket, tudósokat, híveket, mindazokat, akik számára sokszor szinte az egyetlen elérhető tudományos tárházat jelentették a megjelenő lapszámok. Utalt arra, hogy a szerkesztő bizottság az elmúlt időszakban élve a lehetőséggel olyan fórumokat, konferenciákat is szervez az Ökumenikus Tanács égisze alatt, mely konferenciákon elhangzó előadások képezik a majdan megjelenő lapszámok törzsanyagát.

 A szerkesztőbizottság jelenlévő tagjai Háló Gyula baptista lelkész, Kalota József ortodox vikárius, Kodácsy Tamás református lelkész, a Szemléhez fűződő személyes élményeiket is megosztva a hallgatósággal szóltak a lap tudományos értékeiről, a kutatói munkában való kitűnő hasznosíthatóságáról, a theologiai sokoldalúságról, az ökumenicitásról, a szemle jellegből fakadó tájékoztatás igényességéről és változatosságáról.

A Pünkösdi Teológiai Főiskola tanárai, élükön Ungvári Csaba rektor-helyettessel ismertették a főiskola történetét, hivatását, a szakirányú képzések tartalmi vonatkozásait, a hallgatói összetételt, az eredményeket, kihívásokat és megtapasztalt áldásokat. Ez az intézmény, mint mondták a biblikus theologia elmélyült művelése során az Isten és ember viszonyának nagy titkát tudományos igényességgel, a Szentlélek segítségével őszinte szeretetközösségben igyekszik megismerni és megismertetni. A lelkészképzés mellett az intézményben hitoktatói, pasztorálpszichológiai, vezető képzési tanítási egységekben folyik magas színvonalú, nemzetközileg is elismert közös munka, melyben meghatározó szerepet kap a sokszor hiányolt, ám elhagyhatatlan sokszintű és témájú párbeszéd.

A Theologiai Szemléről való élénk párbeszéddel folytatódott a szerkesztők és tanárok eszmecseréje, melyet a szerkesztőbizottság tagjainak munkaértekezlete követett. Itt Bóna Zoltán főszerkesztő ismertette a reformáció 500 évében kiadásra kerülő, három nyelven megjelenő lapszám szerkesztésével kapcsolatos teendőket. A tervek szerint ezzel a lappal indulnak majd reformációs zarándokútra a szerkesztők októberben, hogy egész Wittenbergig vigyék Komáromon, Pozsonyon, Prágán, Bécsen, Drezdán keresztül a mai magyar theologusok tudományát, látását, kutatási eredményeit egy összetett folyamatról, Krisztus földi népe történetének, hitének, cselekedetének mindmáig ható és megelevenítő lelki impulzusáról: a reformációról. 

Dr. Kádár Zsolt
Theologiai Szemle Szerkesztőbizottság elnöke

 

 

 

„Még nem kell „farkast kiáltani”,


de egyre nehezebb az itt élők sorsa” – foglalta össze a kárpátaljai helyzetet a beregszászi külképviseletünk vezető tisztségviselője.
A beszélgetésre annak kapcsán került sor, hogy a Theologiai Szemle szerkesztőbizottsága március első hetében Kárpátalján tartotta tavaszi kihelyezett ülését. A programon Kádár Zsolt ny. református lelkész, a bizottság elnöke; Bóna Zoltán református lelkész, a lap főszerkesztője; Jakab László református lelkész, a lap olvasószerkesztője; Kalota József ortodox érseki vikárius és Szuhánszky Gábor metodista lelkész, szerkesztőbizottsági tagok; valamint a laptulajdonos Ökumenikus Tanács képviseletében Fischl Vilmos evangélikus főtitkár vettek részt.

A Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökével, Zán Fábián Sándorral és az Egyházkerület lelkészi karával a soros lelkészértekezlet keretében, a Beregszász közelében található Balazséron találkoztunk. Ezúton is köszönetet mondunk, hogy a lelkésztestületi ülés szoros ágendája ellenére bemutathattuk az idén 90 éves teológiai szakfolyóirat szerkesztésének aktuális szempontjait, az elérhetőség különböző lehetőségeit – és ami a legfontosabb – buzdíthattuk a lelkipásztorokat a rendszeres forrásként való használaton túl a publikációs lehetőségekre is. Az elhangzó kérdések, érdeklődések, és főleg az, hogy mire hazaértünk már egy publikálásra szánt írás meg is érkezett, „a kihelyezett, nyilvános szerkesztőbizottsági ülés” áldásos voltáról tanúskodik.

Külön megtiszteltetés volt az ökumenikus delegációnk számára, hogy főtiszteletű Zán Fábián Sándor püspök úr egy rövid, de nagyon tartalmas, a kárpátaljai valós helyzetet megvilágító, a gyülekezetek és általában az ott élő magyarok és nem-magyarok életét, kilátásait – szívünket, lelkünket megérintően – bemutató beszélgetéssel is megajándékozott bennünket.

Mint Kárpátalján mindig, most is megerősödhettünk abban, hogy a vendéglátás elsősorban nem anyagi kérdés, hanem a szeretet ügye. Mondhatni, hogy fejedelmi vendégszeretetét élvezhettük a Kárpátaljai Református Diakóniai Központnak és személy szerint Nagy Bélának a Központ vezetőjének, hitvesének és dolgozóinak. Szinte leírhatatlan szerteágazó szolgálatuk a reformátusság és magyarság köreit meghaladó méretekben, egész Kárpátalja javára. Fáradhatatlan odaadással gondozzák az öregeket, szegényeket, nehézsorsú gyermekeket, a roma közösségeket etc. az élet minden területén. S mindeközben szeretettel gondoskodtak rólunk, ideértve azt a türelmes tájékoztatást is, melynek kapcsán egyre tisztább képet kaptunk életükről/szolgálatukról és arról is, hogy miben, milyen módon tudnánk kifejezni a kárpátaljai testvéreink iránti krisztusi szeretetünket.

A Theologiai Szemle és a szerkesztőbizottság ökumenikus karakteréből következik, hogy meglátogattuk a református gyülekezet mellett a magyar közösségként élő római katolikus és a magyar és ruszin, kétnyelvű közösségként élő görög katolikus egyházközségeket is. Isten iránti hálára, és a hívek iránti elismerésre indítottak azok a beszámolok, amelyek az istentisztelet-látogatásról, az egyházhűségről, ugyanakkor az ökumenikus testvériségről, valamint a gyülekezetek szerteágazó szolgálatáról szóltak. Ez utóbbi szempontjából az egyébként is legnagyobb, református gyülekezet emelkedik ki, amelynek sok-sok önkéntese mellett 5 lelkésze és további mintegy 30 alkalmazottja van. A szolgálati ágak sorából kiemelkedik az egész Kárpátalján hallgatható, 24 órás műsort sugárzó rádiószolgáltatás, Pulzus Rádió néven. Delegációnkat az a megtiszteltetés érte, hogy egy egyórás élő műsorban beszélhettünk a Theologiai Szemléről és általában látogatásunk okáról, céljáról, imádságos testvéri gondolatainkról.
A látogatás során alkalmunk nyílt élénk beszélgetést folytatni Bacska József ungvári főkonzul úrral, aki a találkozás kedvéért eljött Beregszászba, és Szalipszki Endre beregszászi főkonzul úrral, aki pedig hivatalában fogadva ismertette a Konzulátus szolgálatát. Értelemszerűen ezek a beszélgetések a kárpátaljai és ukrajnai helyzet sajátos gazdasági, társadalmi, politikai aspektusait is érintették, amelyek e bonyolult összefüggésekben való eligazodást nagyban elősegítették.

Ennek ellenére e beszámoló nem bátorkodik a helyzet mélyebb elemzésére, s e rövid, de – mind információban, mind pedig lelki élményben – nagyon gazdag látogatásra építő sommás megállapításokra sem. Azt azonban el kell mondanunk, hogy a nagyon megnehezült gazdasági és társadalmi körülmények között élő hittestvéreinkre is érvényes II. Rákóczi Ferencnek az az elismerő szava, aki egykor Kárpátalja többségi nemzetét, a ruszinokat nevezte gens fidelissimának, a leghűségesebb nemzetnek. Mi ennek analógiájára elmondhatjuk, hogy a mai kárpátaljai magyarok az egész magyarságnak mutatnak hitben, magyarságban és emberségben tiszteletet-parancsoló hűséget. Bizonyára e hűség és kitartás az oka annak, hogy „még nem kell farkast kiáltani”, de bölcs és áldozatra kész szeretettel kell követnünk mindennapjaikat.

A hat tagú ökumenikus delegációnk nevében köszönetet mondok mindazoknak, akik ennek a tanulságos és élményekben gazdag látogatásnak szervezői, házigazdái és a beszélgetések résztvevői voltak. Kollektíve mondok köszönetet a Kárpátaljai Református Egyházkerület lelkészi karának, és nevesen is főtiszteletű Zán Fábián Sándor püspök úrnak, valamint nagytiszteletű Taraczközi Ferenc beregszászi lelkipásztor úrnak, programunk teljes körű szervezőjének. Hasonló hálával mondok köszönetet a Kárpátaljai Református Diakóniai Központnak, és nevesen is Nagy Bélának és hitvesének. Köszönet teljes szeretettel gondolunk a beregszászi római és görög katolikus egyházközségek lelkipásztoraira, és a munkácsi református gyülekezet lelkészére. Tiszteletteljes hálával gondolunk Magyarország Kárpátaljai főkonzuljaira is.

A 90 éves Theologiai Szemle szerkesztőbizottsága a fenti élményekkel gazdagodva, elhívatásában megerősödve folytatja munkáját a teológiai tisztánlátás, az ökumenikus testvériség és a társadalmi igazságosság javára, ezzel is hirdetve a Szentháromság Isten dicsőségét.

Dr. Bóna Zoltán 
főszerkesztő