Absztraktok 2019/04

Hodossy-Takács Előd
Régészet és Biblia: az első száz év

A mai, bibliai tájakon folytatott archeológiai kutatás már nem „bibliai régészet” a szó évtizedekkel ezelőtti értelmében, hanem egy teológiai prekoncepcióktól független, egyre erőteljesebben antropológiai felismerésekre, kulturális változásokra koncentráló tudomány. Fókuszában nem kizárólag a nagy tell-ek állnak, hanem a kutatás a teljes vidék rajzát, ősi hasznosítását figyeli, legyen szó vízgazdálkodásról vagy legelőhasználatról. Interdiszciplináris, elválaszthatatlan a természet- és társadalomtudományok széles skálájától, a hidrogeológiától a gazdaságtörténetig. Mennyiben maradt meg „bibliainak”? Talán annyiban, hogy azokat a területeket kutatja, ahol a bibliai történetek nagy része zajlott. Írásunk röviden áttekinti a palesztinai régészeti kutatások történetének első évtizedeit, és megfogalmazunk néhány megállapítást a kutatási módszertan változásairól, valamint az értékelés sajátos, gyakran a tudomány határait komolyan feszegető irányairól.

Archeological research in today’s biblical landscapes is no longer “biblical archeology” in the literal sense of the word used decades ago, but a science that is increasingly focused on anthropological insights and cultural change, and independent of theological preconceptions. The focus is not only on great tell-s, but the research looks at the landscape, environment and utilization, be it ancient water management or pasture usage. It is interdisciplinary, inseparable from a wide range of natural and social sciences, from hydrogeology to economic history. To what extent did it remain “biblical”? It explores the areas where most of the biblical
stories took place. Our paper gives a brief overview of the first decades of the history of Palestinian archaeological research, and makes some observations on changes in research methodology, and on the specific directions of its evaluation that are often pushing the boundaries of science.

Csabai Ágnes

Jezábel halála
Hnum contra Jahve – az egyiptomi-zsidó konfliktus
Elephantiné szigetén

Elephantiné szigete Egyiptom déli határától nem messze található. Földrajzi elhelyezkedése alapján stratégiailag fontos volt már a predinasztikus kortól (Kr. e. 3500) kezdve. A szigeten főként különböző katonai kolóniák állomásoztak, a késő korban arámiak vagy ahogyan magukat hívták: yehudi-ak. A zsidó jelenlét igazából a jeruzsálemi templom lerombolása (Kr. e. 587) után detektálható. A kolónia életét a hermopoliszi ill. az elephantinei papiruszok örökítik meg. Ezen kívül leírják a páska ünnepét, a templom lerombolásának történetét majd a kérést hogyan építhessék újjá a templomot. Jelen tanulmány bemutatja a zsidó kolónia megalakulásának történetét, némi betekintést nyújt mindennapi életébe, majd áttekintést ad a „Hnum-Jahve” konfliktusról, és a későbbi petíciókról. Végül felveti a kérdést, hogy vajon miért nem épülhet újjá a templom.

Elephantine Island is located not far from the southern border of Egypt. Based on its geographical location, it was strategically important from the Predinastic Age (3500 BC). There were mainly military colonies on the island, Late Aramaic or as they called themselves: Yehudi. The Jewish presence was actually discovered after the destruction of the Jerusalem temple (587 BC). The life of the colony was determined by hermopolis and. captured by elephantine papyrus. In addition, they describe the feast of the Passover, the history of the destruction of the temple, and the request for how to rebuild the temple. This study presents the history of the formation of the Jewish colony, gives some insight into daily life, and gives an overview of the „Hnum-Jahve” conflict and subsequent petitions. Finally, he wonders why the temple cannot be rebuilt.

Repelik Gábor

Arám a Népek táblájában (1Móz 10)

Az izráeliek és az arámok egymás ellenségei voltak. Az ószövetségi hagyomány legalábbis többnyire ezt a képet festi elénk kettőjük kapcsolatáról. Nem így a Népek Táblája (lásd 1Móz 10), melyben e két entitás egyaránt, mint Sém leszármazottja, egymáshoz közel álló, ha úgy tetszik, rokon népként jelenik meg. Jelen tanulmány célja – az ószövetségi genealógia természetének rövid vizsgálatán túl – annak a kérdésnek a körüljárása, hogy milyen teológiai, területi-politikai vagy kulturális látásmód képezi ennek az összetartozástudatnak az alapját. Vizsgálódásom során elsőként a Tábla Őstörténetben elfoglalt helyét, kánoni szövegének forrásait és azok jellegzetességeit veszem górcső alá, ezt követően pedig kísérletet teszek Arám „testvéreinek” és „fiainak” beazonosítására, kapcsolatuk rekonstrukciójára.

The Israelites and the Arameans were enemies. At least, the most part of tradition of the Old Testament gives such a picture of them. This is not the case, however, with the Table of Nations (see Genesis 10), in which both entities are described as descendants of Shem, who are close to one another, or if you like, who are relatives. The purpose of this study – in addition to a brief overview of the nature of Old Testament genealogy – is to explore the question of what theological, territorial-political or cultural perspective forms the basis of this sense of close relationship. In the course of my examination, I first examine the place of the Table of Nations within the Primeval History, the sources of its canonical text and their characteristics, and then attempt to identify the „brothers” and the „sons” of Aram, and to reconstruct their relationship.

Kodácsy Tamás – Inhoff Mona

Halogatott reménységben

1978-ban született meg az első, in vitro fertilizációval (IVF) fogant csecsemő. Az asszisztált reprodukció eredményessége mérföldkőnek számított a meddőség elleni küzdelemben. A meddőséggel és gyermekszüléssel kapcsolatos események a Szentírásban is kiemelt fontosságúak. Kérdés, hogy keresztyén gondokozóként mit mondhatunk IVF során felvetődő kérdésekre. Tanulmányunk a hazai joggyakorlat és a különböző felekezeti állásfoglalások bemutatása után két etikai kérdésre fókuszál. Egyrészt: hogyan értelmezhetjük a terméketlenségi kérdést a karácsonyi történetben, hogyan fonódik a maga sötét valóságával az üdvtörténetbe? Másrészt: A meddőség átok vagy inkább az áldás elhúzódása?

The first baby conceived by IVF was born in 1978. The efficiency of assisted reproduction was a milestone in the fight against infertility. The events related to barrenness and childbirth have a high importance in the Bible
as well. What answers can we give to the questions surrounding IVF? Our paper focuses on two ethical questions after discussing the domestic practice of law and the statements of the different churches. On one hand, how can we interpret the question of barrenness in the Christmas story, how does it intertwine with its dark reality into the story of salvation? On the other hand, is barrenness a curse or rather the delay of blessing?

Kiss Jenő

A csomópont-létezés és velejárói

E tanulmány a humán létezést a „kapcsolatok csomópontja” (Antoine de Saint-Exupéry), a „felelősségek szövete” (Emmanuel Levinas) és a „lojalitások szövete” (Böszörményi-Nagy Iván) metaforákkal jelzi. Ezek a képek az emberek összetartozását és annak tartalmát jelölik. A tanulmány 1. része a bibliai őstörténetek alapján leírja a teológiai antropológia legalapvetőbb elemeit (relacionalitás, partikularitás az összetartozásban, az emberi összetartozás etikai természete). A 2. rész vázolja a négy dimenziót, amely segít megérteni és értelmezni a létvalóságot: a tényszerűsített események, az egyéni megélés, a kölcsönhatások és a megérdemelt bizalom etikájának dimenzióját. A 3. rész elsőként bemutatja az együtt-létezés esélyeit, amelyek a teremtett emberi lét alapstruktúrájából (lehetőségek és szükségletek) adódnak és az emberek közötti adásban és elfogadásban bontakoznak ki. Ez után vázolja az együttlétezés kockázatait, amelyeket az adás és elfogadás mérlegének súlyos és tartós kibillenése rejt magában. A 4. rész pedig rámutat arra, hogy hogyan járulhat hozzá a kontextuális lelkigondozás a csomópont-létezés helyreállításához.

Dieser Aufsatz bezeichnet die humane Existenz mithilfe der Metapher ‘Knotenpunkt von Beziehungen’ (Antoine de Saint-Exupéry), ‘Gewebe von Verantwortungen’ (Emmanuel Levinas) und ‘Gewebe von Loyalitäten’ (Ivan Böszörmenyi-Nagy). Diese Sinnbilder spielen auf die humane Verbundenheit, beziehungsweise auf deren Inhalt an. Der erste Teil des Aufsatzes (1.) beschreibt aufgrund der biblischen Urgeschichten die fundamentalen Elemente der theologischen Anthropologie (Relationalität, Partikularität in Verbundenheit, ethischer Charakter der menschlichen Verbundenheit). Im zweiten Teil (2.) werden die vier Dimension beschrieben, die das Verstehen und Interpretieren der Existenzwirklichkeit befördern: die Dimension der objektivierbaren Fakten, des persönlichen Erlebens, der Interaktionen sowie der Ethik des verdienten Vertrauens. Der dritte Teil (3.) stellt zuerst die Chancen der Mit-Existenz dar, die sich aus der Grundstruktur des menschlichen Seins (Möglichkeiten und existenzielle Bedürfnisse) ergeben und sich im Geben und Empfangen entfalten. Danach skizziert die Risiken dieser Mit-Existenz, die das Aus-der-Balance-Sein vom Geben und Empfangen in sich birgt. Der vierte Teil (4.) weist darauf hin, wie die Kontextuelle Seelsorge zum Wiederherstellen der Knotenpunkt-Existenz beitragen kann.

Csepregi András

Hatalom, erőszak és megváltás Walter Wink teológiájában

Walter Wink amerikai biblikus teológus (1935–2012) érdeklődésének középpontjában a hatalom, az erőszak
és az aktív erőszakmentes ellenállás lehetősége állt. Kutatásai során találkozott René Girard munkásságával, amelynek bizonyos elemeit beépítette a saját elméletébe, más elemeivel szemben pedig kritikus álláspontot alakított ki. Tanulmányomban Girard kritikus recepciójának a folyamatát mutatom be Wink hatalom-trilógiájának egymást követő köteteiben. Wink és Girard gondolatainak találkozási pontjaiban megjelennek a teológia legfontosabb témái: Jézus Krisztus személye és műve, a megváltás és a megszentelődés, az egyéni és a közösségi etika aktuális kérdései.

Walter Wink, an American biblical theologian (1935–2012) focused on the problem of power, violence and the possibility of active non-violent resistance. In the course of his reseaarch he met the scholarship of René Girard. Wink has built some elements of Girard’s theory into his own train of thought, while he has started a critical discussion of some other aspects of Girard’s arguments. I show the process of the critical reception of Girard in the consequtive volumes of Wink’s power-trilogy. At the meeting points of Wink’s and Girard’s scholarships one encounters some of the most important topics of theology: the person and work of Jesus Christ, soteriology and sanctification, the actual challenges of individual and social ethics.

A főszerkesztő jegyzete - 2019/03

A gender témakör

évszázados diskurzusa a kultúráknak, társadalmaknak és egyházaknak, bár legtöbbször nem nevezték így. Szekuláris, felekezeti és ökumenikus nemzetközi szervezetek, valamint nemzeti kormányok és egyházak ágendáján gyakran találkozunk bioetikai, azon belül szexuál-etikai kérdésekkel, így a gender-mainstreaming szabályozás mindennapi és rendkívüli megjelenéseivel. Mindennapinak nevezem azokat az eseteket, amely a férfi és a nő egyenlőségéről beszél társadalmi, emberi jogi megítélésben, munkajogban stb., de úgy, hogy közben figyelembe veszi a két nem sajátosságait. Erre hazai, protestáns példánk a hetvenes-nyolcvanas évek teológiai és egyházszervezeti diskurzusa a nők ordinációjáról és presbiteri tisztéről. Ez tipikus gender-téma volt, bár akkor nem nevezték annak.

A gender-ideológia szélsőséges elve és gyakorlata alatt pedig azt értem, hogy a nemi különbözőségről, mint teremtési, vagy természeti adottságról nem beszélünk, a férfiak és nők immáron egyetemlegesen személyek, vagy emberek, akik a lehetőségekhez mérten szabadon dönthetnek nemiségükről, és annak változtatásáról. Ennek megítélésében az említett döntéshozó entitások nagyban eltérnek egymástól a döntésük tartalmában, de abban is, hogy van vagy nincs állásfoglalásuk ez ügyben.

Akik a nemek teremtett, vagy természetes kettős megkülönböztetését tagadják, illetve „sokallják vagy keveslik”, azok következésképpen utat nyitnak számos nemnek úgy, hogy köztük mindennemű megkülönböztetést elítélnek. Ez alól szerintük nem lehet kivétel természetesen semmiféle egyházi szolgálat, például lelkészség, sem pedig társadalmi egység, például a házasság sem. Tehát az azonos neműeknek, vagy a hagyományosan alig definiálható transz-neműeknek is jár a házassági, vagy élettársi egyházi áldás, és a lelkészi/ egyházi szolgálatra minősítő szentelés. Ez a kettő egyébként szinte minden esetben együtt jár függetlenül a döntés tartalmától.

Anélkül, hogy végeláthatatlan és még akkor sem teljes formális okiratokat citálnék, amelyek hol egyértelműbben, hol megengedőbben, vagy odabízóbban fogalmaznak, kijelenthetjük, hogy a gender témakör és a homoszexualitás megítélése a múlt század végétől napirenden van liberális és konzervatív nyugati és amerikai protestáns körökben, sőt nálunk és világszerte is. Az összkép riasztó, de tény, hogy az e tárgyban liberális döntések mentén élő egyházak kisebbségben vannak. Ugyanakkor éppen ezek az egyházak, azok, illetve azok közül kerülnek ki, amelyekhez mi magyar protestánsok hitvallásainkat és sokféle egyházi gyakorlatunkat, vagy éppen a történelmi és jelenbeli kapcsolatainkat illetően a legközelebb állunk. De miért is kellett engedni Nyugat-Európa és Észak-Amerika protestáns egyházainak e kihívásban? Mi a kényszerítő erő? Nehéz megítélni azt is, hogy társadalmi presztízsben és/vagy missziói sikerben a liberális döntések „mennyit hoznak és mennyit visznek?” Ezekre és számos más idevonatkozó kérdésre helyhiány okán a következő számban visszatérünk.

Most szolgáljon megnyugtatásképpen a Magyarországi Református Egyház Zsinatának állásfoglalása a házasság, a család és a szexualitás kérdéseiről, 2004-ből, amely világosan kiáll a biblikus tanítás mellett: a család egy férfi és egy nő kapcsolatára épül, és csak ez a kapcsolat nevezhető házasságnak, továbbá leszögezi – természetesen a Szentírásra hivatkozva – hogy nem tartja lehetségesnek, hogy homoszexuális/leszbikus személyek egyházi/ lelkészi szolgálatot végezzenek, vagy arra fölkészüljenek.
És az is bizalommal tölthet el bennünket, hogy e meggyőződést a magyar egyházi és szekuláris társadalom nagy többsége osztja.

Bóna Zoltán és a DC Ökumenikai szekciója

Tartalomjegyzék 2019/03

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN:
A gender témakör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130

SZÓLJ, URAM!

BÓNA ZOLTÁN:
A Lélektől indítatva
– Legyen meg az Úr akarata! . . . . . . . . . . . . . 131

TANÍTS MINKET, URUNK!

NAGY VIKTÓRIA:
Istenség és isteni világ az ókori Izraelben . . . .132
CSELÉNYI ISTVÁN GÁBOR:
Az eucharisztia a keleti szertartásban . . . . . . . 141
LÉVAI ÁDÁM:
Demokrácia, emberi jogok és társadalom
– iszlám és modernitás – szereplők, viták
és perspektívák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
FODORNÉ ABLONCZI MARGIT:
„Áldássá lesz ott az átok…”
Az áldás jelentősége református gyülekezeti
szolgálatainkban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
FEKETE CSABA:
Sinka György éneke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .162

KITEKINTÉS

BOGÁRDI SZABÓ ISTVÁN:
Isten jókedve és a mi jókedvünk . . . . . . . . . . . 172
FEKETE KÁROLY:
Isten álma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .173
BARÁTH BÉLA LEVENTE:
„…belső életerőt, munkássági kedvet
és egységet adni egyházaiba és egyes
tagjaiba…”
Adalékok és szempontok a magyar
reformátusok két alkotmányozó zsinatának
értékeléséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175
GULYÁS GERGELY:
A Magyar Református Egyház
újraegyesülésének 10. évfordulóján . . . . . . . . 178
NAJLA KASSAB:
A Református Egyházak Világközössége
elnökének köszöntője
Fordította: Erdélyi Diána . . . . . . . . . . . . . . . . 180
FABINY TAMÁS:
A szolidáris ökumené reménye
Köszöntés a Református Egység napján,
2019. május 17-én, Debrecenben . . . . . . . . . . 180

ÖKUMENIKUS SZEMLE

PETŐ BALÁZS ZSOLT:
„Te pedig amikor imádkozol… ”
Az imádság gyakorlata és jelentősége
a 18. századi puritán New Englandban . . . . . 181

KÖNYVSZEMLE

HODOSSY-TAKÁCS ELŐD:
A teológiai tudományosság közlésének igénye,
fontossága, lehetősége és módszere . . . . . . . .183
KRÁNITZ MIHÁLY:
A „Teológia”
a magyar katolikus hittudomány lapja . . . . . . 187
KOVÁCS KRISZTIÁN:
Igazság és Élet
Folyóirat a lelkipásztori
és nevelői munka számára . . . . . . . . . . . . . . . 187
TÓTH BEÁTA:
Sapientiana
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
folyóirata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .188
TRATNYEK MAGDOLNA:
Evangélikus Nevelés pedagógiai
szakfolyóirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .189
SINKA CSABA:
Szolgatárs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .189

Absztraktok 2019/03

NAGY VIKTÓRIA:

Istenség és isteni világ az ókori Izraelben

A Jahve-kultusz eredete, kialakulásának és elterjedésének módja máig vitatott a témával foglalkozó kutatók között. Ugyanakkor YHWH karakterének főbb vonásai és tipikus jelzői jól rekonstruálhatók a héber Biblia alapján. Ezek a metaforák és toposzok szoros párhuzamot mutatnak a kánaáni istenvilág kapcsán megismert (lásd: Ugarit) kifejezésekkel. A tanulmány ezen párhuzamok közül mutat be néhányat, majd kitér az óizraeli vallás egyik talán legizgalmasabb területére, az ún. Asera-kérdésre. A szerző valószínűnek tarja, hogy az óizraeli vallás bizonyos szakaszaiban, illetve a vallási gondolkodás bizonyos rétegeiben létezhetett egy (vagy több) termékenységistennő kultusza, ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a vaskor második felében Asera már egy személytelen, áldást hordozó, mágikus kultusztárggyá vált, amelyet népszerűsége miatt egyaránt jól felhasználhattak YHWH, vagy épp Baál kultuszában is.

There is an ongoing discussion among scholars about the origin of the cult of Yahweh, how it emerged and spread. The typical features and attributives of YHWH can, however, be reconstructed with acceptable quality on the basis of the Hebrew Bible. These metaphors and topoi display a striking parallel with the terminology of the Canaanite religious universe, as they became known from Ugarit. The paper highlights some of these parallels, before turning to one of the most appealing fields of study of the religion of ancient Israel: the Asherah-enigma. The author hypothesises that in certain periods of the religion of ancient Israel, and in certain layers of their religious thought there could exist a cult of a fertility goddess (or goddesses), but by the second half of the Iron Age, asherah was transformed into an impersonal mediatory cultic object, used in the cult of YHWH and that of Baal as well.

CSELÉNYI ISTVÁN GÁBOR:

Az eucharisztia a keleti szertartásban

A címben szereplő „keleti szertartás” mind az ortodox, mind a görögkatolikus egyházat magába foglalja, hiszen az eucharisztia mindkettő számára azonos a liturgiával, azaz Aranyszájú Szent János isteni liturgiájával. Krisztus valós jelenlétét mind Nyugat, mind Kelet elfogadja, ám vannak köztük különbségek is. Míg Nyugat az eucharisztiát az arisztotelészi hülemorfizmus, vagyis az anyag-forma-elmélet és a metafizika segítségével közelíti meg (vö. transsubstantiatio), Kelet a hódolatot nem a szentség látásában keresi, hanem a leborulásban (vö. proszkünészisz). A keleti teológia szerint a liturgia fő mozzanata a Szentlélek alászállása
(vö. epiklészisz). A magyar görög katolikus egyház sajátos felfogása, hogy a liturgia végig követi, felidézi az Úr Jézus egész életét, és ez elvezet a feltámadt Krisztussal való személyes találkozásig. E közösségben az eucharisztikus liturgia a nap, az idő, a liturgikus év szerves része, az egész folyamat az üdvtörténet meghosszabbítása, a végső jövőbe való átlépés.

The „oriental rite” in the title contains both the Orthodox and Greek Catholic church, well the Eucharisty is identic for all these two with the liturgy, namely „the divine liturgy of John Chriostomos”. Both the West and East accepts realpresence of Christ in the Eucharisty, but there are also differences. While the West approaches this mistery by the Aristotelian hylemorphism, that ist he systeme of materia-forma and the metaphysics (cf. transsubstantiatio), the East seeks and expresses the devotion not in the „seeing” but in the „falling on” (cf. proskynesis). According the oriental theology the main moment of the liturgy is the ascending of the Holy Spirit (cf. epiklesis). The Hungarian Greek Catholic church has a special opinion: the liturgy succeeds and recalls the total life of Lord Jesus, and so conducts us to a personal meeting with the risen Christ. In our community the liturgy is a part of the consecration of the day, of the time, of the liturgic year, this total process is a prolonging of the salvation’s history, it is a transgession to the final future.

LÉVAI ÁDÁM

Demokrácia, emberi jogok és társadalom
– iszlám és modernitás –
szereplők, viták és perspektívák

„És olyan közösség váljék belőletek,
amely felhív a jóra, megparancsolja, ami helyénvaló
és megtiltja, ami elvetendő.
Ők azok, akiknek jól megy (majd) a soruk.”
Szúra 3,104.

Először a kortárs kihívásokról fogok beszélni: a globalizáció fogalmáról, a modernitásról és néhány híres szlogenről. Később bemutatom a Shari’a megváltozott koncepcióját és annak kapcsolatát a modern állammal, valamint az iszlám gondolkodás alapelvet, nevezetesen: a közjót. A további megfontolások a családot, a feminista mozgalmat és a társadalmat érintik. Fő célom a modern muzulmán akadémiai gondolkodás ismertetése néhány híres tudós véleményén keresztül, és betekintést adni a mai problémákba.
A téma kiterjedt és az élet több szempontjára vonatkozik, ezért munkám szükségszerűen tartalmaz bizonyos tökéletlenségeket, mint a perzsa arabeszkék – csak Isten teremthet tökéleteset. A szöveg alapját a KU Leuven Egyetemen folyó modern muszlim gondolkodók kurzusára irányuló kutatásom szolgálta.
Szeretném felajánlani ezt a munkát a névtelen Isten együttes keresése érdekében, és köszönetet mondani professzoraimnak: Emilio Plattinak és Mehdi Azaieznek.

First I shall discuss about contemporary challenges: the concept of globalisation, modernity, and some famous slogan. Later on I shall present the changed concept of Shari’a and its relationship with the modern state, and the basic principle of Islamic thinking, namely: the public good. The further considerations will subject the family, the feminist movement, and the society. My main aim is to introduce the modern Muslim academic thinking through some famous scholar’s opinion, and to shed some light into the problems of nowadays.
The topic is extensive and ramifies into several aspects of life, therefore my work necessarily contains some imperfection, as the Persian arabesques – only God can create perfect. My research for Modern Muslim Thinkers course in KU Leuven University served as a basis of the text.
I would like to offer this work for seeking the unnameable God together, and as a thanksgiving to my professors: Emilio Platti and Mehdi Azaiez.

FODORNÉ ABLONCZI MARGIT:

„Áldássá lesz ott az átok…”
Az áldás jelentősége református gyülekezeti szolgálatainkban

Dolgozatom, kérdésfelvetésem iránya: Miben áll az az áldás, amiről a Biblia bizonyságot tesz? Az áldás szó jelentése, jelentősége a bibliai és a magyar nyelvben. Az áldás, mint Isten továbbadható ajándéka a teljes Szentírásban. Az Ószövetség áldásfolyamatának kiteljesedése az Újszövetségben, Jézus Krisztusban, aki az „Áldások Áldása”. Rajta keresztül kapja a ma élő keresztyén egyház Isten áldásait. Református egyházi gyakorlatunkban ez a kazuális szolgálatokban lesz egészen személyes üzenetté, ígéretté. Az „áldás-terévé” válik a gyülekezet közössége. Az istentisztelet végén elhangzó áldás pedig „felhatalmazást ad Krisztus képviseletére a világban”. Így juthat el ez az áldás ma református egyházi közösségeinken keresztül a családokhoz, az emberekhez. Készülésünkben fontos tisztáznunk, hogy lelkipásztorként mi a felelősségünk az áldás továbbadásában lelkigondozóként.

The focus of my thesis, the question I raise is this: What is the nature and the essential of the blessing that the Bible bears witness of? The meaning and the significance of blessing in Hungarian and in the biblical languages. The blessing in the whole Scripture as God’s gift that can be and must be passed on. The flow of blessing throughout the OT that comes to its fulfillment in the NT in Jesus Christ, who is the „Blessing of blessings”. Through Him receives the Church of our days God’s blessings. It is the casual services of our reformed church where it turns into a message, a personal promise. The church community thus becomes the space of blessing. The common blessing at the end of our church services then, at its core becomes an empowerment to represent Christ in the World. This way finds blessing its way through our church members to the families, to the people outside our communities. In our preparations for the services as counselors must be very clear about our responsibility in passing on blessing.

FEKETE CSABA:

Sinka György éneke

Ismeretlen a 17. század első felében élt költő élete. Hiányos adatok nyomán értékelték korábban. Éneke református énekeskönyvekben későbbi, helyenként értelmileg hibás sorokkal és strófaszerkezettel jelent meg. Most az 1678-as nyomtatott forrás és egy 1651-es kézirat alapján jelenik meg, értelmezéssel, helyesbítve a tévedéseket, és dallamokat is mellékelve.

György Sinka was a hymn writer who kept operating in the first half of the 17th century. All what we know is his name from his achrostich poem, Sinka Gyöergy, his life and activity are totaly unknown. Because the scarce sources he became mistakenly classified by 20th century experts as a sabbatical poet. The present study had collected the known data, corrected mistakes, explained the content and biblical background, and as well proposed the right text of his poem, that appeared in the earlier sources. I. e. in a roman catholic manuscript collection of 1651, and a reformed piety book, printed in 1678. The song survived not only in reformed and unitarian church hymnals and prayer books, and 19th century sabbatical manuscripts, but also had been preserved in unwriten oral tradition, including different folklore melodies. The best items of these also attached.