Absztraktok 2021/04

Kustár Zoltán:
Adalékok a betegségzsoltárok teológiájához – a Covid–19-pandémia idején

A tanulmány** a betegség eredetére vonatkozó tanítás és az ókori izráeli gyógyászat rövid ismertetését követően bemutatja a betegség-zsoltárok csoportját, majd ezek közül a Zsolt 42,1–9; 73,21–26 és 32,1–7 rövid elemzését közli. A 42. zsoltár egy ártatlan perlekedő imája, ami a beteg ember beszűkülését és az abból való kitörés lehetőségét mutatja fel. A 73. zsoltár üzenete, hogy a betegségben is megtapasztalhatjuk Isten támogatását, s hogy az Istennel való kapcsolatnak a halál sem vet véget. Végül a 32. zsoltár szerzője a betegség mögött az Istennel való kapcsolat zavarait látja. A tanulmány hangsúlyozza, hogy nem tartható az a nézet, miszerint a szenvedés és betegség mögött minden esetben Isten büntetése áll.

After a short overview of the teaching regarding sickness and healing in the Old Testament, this paper examines the theology of the Psalms of illness. The general introduction to these psalms is followed by the analysis of Psalms 42,1–9; 73,21–26 and 32,1–7. Psalm 42 is a great example of the innocents’ quarrelling prayer, also of the narrow-mindedness of the sick and of the possibility of breaking out of that state. The message of Psalm 73 is that one can feel the support of God even in times of sickness and that not even death is capable of putting an end to the relationship between God and man. Finally, Psalm 32 is the prayer of a repentant man who sees the disturbance in his relationship with God as the source of his sickness. The paper demonstrates that, based on the Psalms of illness, the theological platitude stating that suffering and sickness is always the result of God’s punishment is untenable.

Karasszon István:
Mi történt Jóel könyvével?

Jóel könyve a hagyományos írásmagyarázatban is problémát jelentett: a könyv egysége, a szerző személye, a kor meghatározása nem volt világos a történeti-kritikai exegézisben. A kutatás újabb lendületet vett, amikor a tizenkét kispróféta könyvére, főként pedig annak redakciós folyamatára összpontosítottak a kutatók. Ez a magyarázat jobban kimutatja a könyvben föllelhető intertextualitás jelentőségét, annak teológiai mondanivalóját. A jelen tanulmány is a tizenkét kispróféta könyvének szerkesztése jegyében próbál újszerű magyarázatot keresni Jóel könyvének magyarázatában. A könyvben előforduló motívumok sokrétűsége, de azok teológiai egysége is jobban látható az új megközelítés által.

The Book of Joel has ever been problematic in traditional exegesis: the literary unity of the book, the person of the author seemed to be difficult, as well as the dating of the prophecies. New impetus has been given to the research when scholars focussed on the book of the twelve minor prophets, especially on the redactional process of its composition. The new approach showed the importance of intertextuality within this wider context alongside with its theological goal. The present study wishes to give a new explanation of the book with the help of the redaction of the twelve minor prophets, and hopes that the variety of motifs and their theological unity can be shown by the new approach.

Fekete Csaba:
Változás és folyamatosság
Néhány jegyzet új énekeskönyvünkhöz

A választott cím szerint folytatja a református hagyományt énekeskönyvünk, az 1948-as kiadástól eltérő szerkezetben, régi és új énekek átvételével. Istentiszteleti rendek és imádságok is csatlakoznak a mutatókhoz.

Continuity and also Change characterise the new Hungarian reformed psalter and hymnal. Traditionally all the Geneva psalms and and the best of the 16th century paraphrases are included. But not arranged according to the topics of the Heidelberg Catehcism, as in 1948. Lutheran, baptist and roman catholic songs are newly adapted to enriche the festival occassions of the church year. Other hymns and modern songs are dedicated to be used at Bible hours and congregational happenings. The order of the service and a whole series of daily and all festival prayers also included, together with indexes. Among the new adaptations are the communion hymn by Jan Hus, or the strophic version of the Nicean Creed.

Tokics Imre:
A nemzeti identitás kialakulása az Ószövetségben

A haza és az ellenség fogalma az Ószövetségben szorosan összefügg egymással, mivel mindig védeni kellett az országot a külső támadásoktól. A haza és otthon az Ábrahám ígéreteinek valódi beteljesülését is jelen-tette, amelyet mindig óvni kellett a külső hódítóktól.
Az Ószövetség szerint ellenségek azok voltak, akik megtámadták az otthonokat. Bár Isten nem csupán az ellenséget engedte meg, hanem saját népének nevelésére és képzésére is felhasználta ezt. Tanulmányunkban a két rivális ellenfélnek a gondolatát közelítjük meg, és szövegösszefüggésében megvizsgáljuk az egyrészt belső, másrészt külső, hazát támadó ellenséget. Időnként el kell távolodnunk az otthontól, hogy lássuk annak értékét és jelentőségét. Így volt ez az izraeliták életében is, akik csak hazájuk elhagyása után ismerték fel annak vallási és kulturális jelentőségét, az identitás fontosságát.
Természetesen a haza fogalma messzebbre megy, mint az izraeli határokon levő földterület, ugyanis magában foglalja az elveszett paradicsom, az Éden utáni vágyakozás gondolatát. Az Újszövetség felfogásában, az otthon még Isten megjelenését is magában foglalja, ahogyan ezt a keresztyének a Miatyánk imádságában kérik.

The concept of home and enemy in the Old Testament is closely bound together as it had to have been protected all the time from the attacks of outlander enemies. Home itself was the truly completion of the Abrahamic promises as well which was always to be protected from outlander conquerors.
According to Old Testament mind enemies were the ones that attacked home. Although God not only permitted the enemies to enemies to appear, but He used them for educating and training is own people. In my I’ll bring close the idea of these two rival opponents and examine it clearly on because of certain texts: the home on one hand and the home-attacking enemy on the other hand. We sometime must be apart from important things to be able to see its importance and significance. This was so in the life of the Israelites who realized its religious and cultural significance only after having departed their home.
Certainly, the concept of Home goes further than the land itself beyond its physical Israeli borders and it implies the idea of longing for the lost paradise. In the conception of the New Testament, it even predicts the appearance of God’s Kingdom which is commonly asked for by the Christian in the Lord’s Prayer.

Salát Gergely:
Vallások és valláspolitika Kínában

Kínában a vallások hagyományosan alá voltak rendelve az univerzálisnak tartott császári hatalomnak, az államtól független vallási szervezetek nem léteztek, s ezt a hagyományt az 1949-ben hatalomra került kommunista kormányzat is folytatta. A maói időszakban kialakult a hivatalosan elismert vallások, illetve a vallásokat felügyelő szervek intézményrendszere, s elindult a vallási közösségek betagolása az egyéb társadalmi szervezetek közé. A működés alapjainak felszámolása után a kulturális forradalom alatt mindenféle vallásgyakorlás megszűnt, a vallásokat üldözték. A reform és nyitás korában a vallási tevékenységet újra engedélyezték, s Kínában vallási reneszánsz kezdődött. A kínai jogszabályok elvileg biztosítják a vallásszabadságot, ez azonban kizárólag az államilag elismert öt vallásra vonatkozik, s ezek működését is szigorúan ellenőrzik. A korlátozások és az elmúlt évtized keményebb politikája ellenére a kínai hívők számát ma több százmillióra teszik.

In China, religions have traditionally been subordinated to the universal imperial power, and there were no religious organizations independent of the state. This tradition has been continued by the Communist government that came to power in 1949. During the period of Mao Zedong, the institutional system of officially recognized religions and the organs supervising religions were established, and the integration of religious communities into the system of social organizations began. After the foundations of the operation of religions were abolished, all religious practices ceased during the Cultural Revolution, and religions were persecuted. In the age of Reform and Opening, religious activity was once again allowed, and a religious renaissance began in China. Chinese law guarantees freedom of religion in principle, but this only applies to the five state-recognized religions, and their operation is strictly controlled. Despite restrictions and tougher policies over the past decade, the number of Chinese believers today is estimated at hundreds of millions.

A főszerkesztő jegyzete 2021/03

Már majdnem elfelejtettük

azt a tragikus eseményt, ami a 21. század hajnalán nem csak New York City két ikonikus felhőkarcolóját, a Pentagon egy részét, valamint az Egyesült Államok népét és földjét, hanem az egész emberiséget megrázta.

Az eseményt 9/11 – nine-eleven-nek neveztük és az azt követő években a privát, társadalmi és politikai közbeszédben fontos szerepet töltött be. Okokról, indítékokról, furcsaságokról, ellentmondásokról születtek jegyzőkönyvek, könyvek, teóriáik, elméletek és összeesküvés-elméletek is. Sok kérdés ma is megválaszolatlan, de mindezeknél fontosabb 3500 embernek halála, szeretteinek gyásza, az immáron leszállt és eltűnt por- és füstfelhő tüdőkben, erekben, vesékben, májakban és lelkekben való lakozása.

Az esemény olyan, amivel együtt kell élni, de olyan is, amely újabb és újabb szorongó kérdéseket indukál minden felelős emberben. Ilyen intenzitásban nem, de frekventáltságában összeadódóan talán mégis ijesztően kell együtt élnünk a terrorista cselekedetek tényével és a terrorista szándékok valóságával.

Nem gondolom, hogy tisztán vallásos motivációja lenne a terrorcselekményeknek, az viszont tény, hogy az öngyilkos merényletek mögött vallási fanatizmus van. Így hangsúlyozom, hogy a terrorcselekmények mögött nem eo ipso vallásról, hanem vallási fanatizmusról van szó, hiszen ez nem mondható el sem a teremtés legapróbb részletében is Isten dicsőségét kereső és felismerő vallásokra, sem pedig a mi Krisztus áldozatában hívő keresztyénségünk békeparancsára és ökológiai felelősségére, még akkor sem, ha akár történeti távlatban, akár a jelenben minden vallásban fölismerhetők arrogáns és militáns elemek.

20 év távlatából nem sok mindent tehetünk, de sok mindent mondhatunk. Ezzel közösen emlékezünk és a kollektív emlékezet tudatában tartjuk ezt a borzalmas eseményt. Mert minél jobban elfelejtünk valamit, annál könnyebben ismétlődik meg.

Engem és néhány munkatársamat például olyan amerikai barátok hívtak videó-beszélgetésre szeptember 11-én, akik éppen Magyarországon önkéntes munkát végeztek a mi szervezésünkben 2001 szeptemberében. Sok minden felszínre jött ebben a beszélgetésben, de az is, hogy a 9/11 20 éves évfordulóján kimondta megalakulását Afganisztánban az új tálib kormány. Ismeretlenül nem illik minősíteni, de vannak biztonságszolgálati listák, amelyeken többen szerepelnek e kormány tagjai közül. Ugye, ez akkor is rémisztő számunkra, ha eddig is tudtuk, hogy nem a négy repülőgépet eltérítő terroristák voltak az utolsók. És akkor is, ha ez az évforduló egybeesett azzal a hétvégével, amelyen a római katolikus egyház meglehetősen nyitottan, mondanám meghívóan és elismerően viszonyulva a protestantizmushoz és az ortodoxiához, a kegyelemnek nagy ünnepét, az eucharisztiát ünnepelte Budapest utcáin, templomaiban és intézményeiben.

Lehet keresztényi jámborsággal, az oltári szentség ostyájával vagy az úrvacsora kenyerével szembeszállni a terrorizmussal? Vagy politikusabban és perszonálisabban fogalmazva, hogyan lehet egy kormányt elismerni, amelyben nyilvántartott terroristák is vannak és a 9/11 precedensével terheltek? És hogyan lehet tárgyalni azokkal, akiket nem ismerünk el? Ördögi körök szorításában élünk.

Ebből az infernális szorításból úgy gondolom, csak divinális szabadulást várhatunk. Azt is és úgy is kizárólag Krisztus erejében és kegyelmében bízva.

Bóna Zoltán

TARTALOMJEGYZÉK 2021/03

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN: Már majdnem elfelejtettük . . . . . . . . 130

SZÓLJ, URAM!

STEINBACH JÓZSEF: Isten áldása . . . . . . . . . . . . . . 131

TANÍTS MINKET, URUNK!

KOVÁCS KRISZTIÁN: Egy módszertani zsákutca? . . . . . . . . 132

NÉMETH BALÁZS: A stabilitás irányításelméleti fogalmának bibliai analógiái . . . . . . 138

PARODA ZSOLT: A brit haderők szerepe a békefenntartó műveletekben, különös tekintettel a humanitárius szervezetekre . . . . . . 144

STEFANOVSZKY ANDRÁS: Az Apostoli Szentszék és az Egyházak Világtanácsának együttműködése a válságkezelés és béketeremtés terén . . . 151

KITEKINTÉS

CSELÉNYI ISTVÁN GÁBOR: A kilencvenes években bekövetkezett változások elméleti hátteréről . . . . . . 161

TOKICS IMRE: Isten hídembere . . . . . . . . . . . . . 166

BOGNÁR GERGELY: Rászorul-e a természettudomány a vallásra? . 175

BUZOGÁNY DEZSŐ: „Nemhogy látni, de hallani is szörnyűséges volt” . . . . . 179

ÖKUMENIKUS SZEMLE

RITOÓK ZSIGMOND: Egy laikus hozzászólása a Miatyánk-vitához . 181

KÖNYVSZEMLE

TIKÁSZ ÁBEL: Rudolf Bohren: Az igehirdetés, mint szenvedély . . . . . . . . . . 183

STEINBACH JÓZSEF: Rudolf Bohren: Az igehirdetés, mint szenvedély . . . . . . . . . 185

Absztraktok 2021/03

Kovács Krisztián
Egy módszertani zsákutca?

Évtizedek óta kérdés az Ószövetség-kutatáson belül, hogy tartható-e még a Wellhausen-i forrás-kritika tézise. Egyik lényeges kérdőjel éppen a Júda-Támár történet tárgyalása során merül fel, mivel a régebbi kutatás hagyományosan Jahvista szerzőséget vél ezen egység tárgyalása során felfedezni. Irodalmi motívumait illetően viszont ezt elég nehéz érvekkel alátámasztani. Sokkal inkább egy korábbról hagyományozott történetet látunk, ami teológiai motívumokkal később lett kibővítve, valamint mind a József-elbeszélésbe és tágabb értelemben az Ősatyák-ciklusba bedolgozva. A makrokompozicionális kötőelemek, a speciális szókészlet, valamint egyes fogalmak szemantikai elcsúszásai is ezt támasztják alá. A történet irodalmi rögzítését ezek alapján inkább az Ábrahám-ciklus és a Ruth novella irodalmi szerkesztésének a korára datálhatjuk, amit a késői perzsa-korra tehetünk.

Since decades it is disputed among scholars in the field of the Old Testament, if the classic source-criticism has its recent relevance. One of the very arguments supports also the Juda-Tamar-story. The early research tradicionaly argumented for the J source as author, but up to the relevant motifs it is disputable. Rather should we suppose an early traded oral story, which was later on extended with theologically relevant motifs and as a literary unit composed into the Joseph-story and in the wide perspective into the Patriarch-story-line. What is concerning the macro-composition, the special vocabulary and the modified semantics of several keywords, we should suppose the late Persian era as time of the literar fixation and composition, when the Abraham-cycle and the Ruth novel were also composed.

Németh Balázs
A stabilitás irányításelméleti fogalmának bibliai analógiái

A tanulmány célja az irányításelmélet területén alapvető fontosságú stabilitás, és egyes bibliai szakaszok, fogalmak közötti analógiás kapcsolat felállítása. A kutatás motivációját az irányított rendszerek komplexitásának növekedése, illetve a mesterséges intelligenciára épülő módszerek térnyerése adja. A felvetődő új mérnöki tudományos kérdések ugyanis túlmutatnak a műszaki vonatkozásukon és számos társadalmi, etikai, teológiai kérdést vetnek fel. A tanulmány rámutat arra, hogy számos bibliai szakasz üzenete analógiában áll a stabil, illetve instabil folyamatok jellegével. A felvázolt analógiás kapcsolaton keresztül, a vizsgált irányításelméleti fogalmakkal megvilágíthatóak olyan kérdésfeltevések, amelyek a bűn valóságára, a halálra, vagy a mesterséges intelligencia szerepére vonatkoznak.

The paper proposes relationships between the fundamental term of stability in control theory and some biblical texts. The relationships through analogies are formed. The motivation of the research is provided by increasing complexity of controlled systems and wide spreading application of artificial intelligence methods. In this context, the novel engineering challenges go beyond technical problems, posing social, ethical and theological questions. The paper illustrates that the message of several biblical texts are in analogies with the characteristics of stable or unstable processes. The proposed analogies can be used for examine problems, concerning to the reality of sin in the world, to the death or to the role of the artificial intelligence.

Paroda Zsolt
A brit haderők szerepe a békefenntartó műveletekben, különös tekintettel a humanitárius szervezetekre

A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás gyakorlatában az elmúlt évtizedekben kitörölhetetlen jelenséggé vált a segélyezésről szóló élő tudósítások. Ezeken, kevés kivétellel szinte mindig egyszerre jelentek meg mind polgári mind katonai egységek, szervezetek tagjai, sokszor egymással karöltve, egymást segítve azért, hogy a bajba jutott helyi lakosságot segíteni tudják. A látszólagos egyetértés ellenére az együttműködés korántsem egy alapértelmezettnek vehető gyakorlat, és mint ilyennek megvolt a maga kialakulási dinamikája is. Ennek megértése mellett arra keressük a választ, hogy ez a fajta együttműködés milyen belső és külső konfliktusokkal járhat együtt, valamint, hogy azokra milyen megoldási kísérletek születtek. Ennek érdekében a kutatás során elsősorban a nemzetközi szervezetek szakirodalmát dolgoztuk fel. Ami a brit szerepvállalást illeti, ott természetesen határozott célunk volt brit irodalommal dolgozni. Fontosnak tartottuk mindkét résztvevő ’oldal’, tehát a civil és a katonai szempontok források általi megvilágítását. A kutatás eredményeként arra jutottunk, hogy az együttműködés, noha valóban sok elvi akadályba ütközik, továbbra is nélkülözhetetlen előnyöket biztosít akár emberi konfliktus, akár természeti katasztrófát követő helyreállítások során. Ennek ugyanakkor meglátásunk szerint kötelező eleme a további, a hatékony együttműködésre irányuló és az egymás iránt bizalmon koncepcióbeli, állományi és képzési fejlesztés. A megjelenő problémák és az azokra adható lehetséges megoldások feltárása pedig remélhetőleg képes továbbfejleszteni a párbeszédet a humanitárius akciókban részvevő felek között.

Live streaming on aid has become an indelible feature of international humanitarian aid practice in recent decades. With few exceptions, these have almost always involved both civilian and military units and organisations, often working together, helping each other in order to help local populations in need. Despite the apparent consensus, cooperation is by no means a default practice and as such has had its own dynamics to evolve. In addition to understanding this, we seek to understand the internal and external conflicts that this type of cooperation may entail and the attempts that have been made to resolve them. This research has also focused on the literature on international organisations. As far as British involvement is concerned, we naturally had a specific aim to work with British literature. We considered it important to source and emphasize both sides are being involved, such the civilian and the military. As a result of this research, we concluded that cooperation, while indeed facing many theoretical obstacles, continues to provide indispensable benefits, whether in human conflict or in post-natural disaster reconstruction. However, we believe that further conceptual, staffing and training development for effective cooperation and mutual trust is a must. And the identification of emerging problems and possible solutions to them can hopefully further develop the dialogue between the parties involved in humanitarian actions.

Stefanovszky András

Az Apostoli Szentszék és az Egyházak Világtanácsának együttműködése a válságkezelés és béketeremtés terén

Az emberiség előtt álló kihívások leküzdése meghaladja az egyházak egyéni lehetőségeit, ezért egyre több keresztyén közösség csatlakozik az ökumenéhez és működik együtt egyetemes célok érdekében. Az ökumenikus mozgalom hosszú utat tett meg, mégis történelmi jelentőséggel bír az Egyházak Világtanácsa és az Apostoli Szentszék kapcsolatának dinamikus fejlődése, amely megmutatkozik a válságkezelés, béketeremtés és diakóniai szolgálatban való közös fellépés. Arra vállalkozunk, hogy ennek az együttműködésnek előbb a történeti eredetét, majd intézményi módjait és eredményeit bemutassuk.

To surmount the contemporary challenges faced by humanity is beyond the ability of individual Churches, hence ever more faith communities join hands in ecumenism and cooperate to achieve their universal goals. The ecumenical movement has come a long way, yet the dynamic development of relations between the World Council of Churches and the Holy See is of historical importance, exemplified in joint action on conflict resolution, peacemaking and care for the poor and marginalised. Herein we seek to explore the historical foundation and the institutional format of cooperation between the two entities that allows for promising results.